Számítógépes grafikát tanult, és szinte hobbiból, szabad idejében kezdett maga által illusztrált gyerekkönyveket írni Gönczi Erika, akinek egy regénye is van már. Mivel kiadót nem talált, úgy döntött, e-könyv formájában maga jelenteti meg műveit. A forgalmazótól az eladási ár nagyjából 12 százalékát kapja, de egy e-könyv árát nem lehet túl magasan megszabni. Nagyon sok munkája fekszik a könyvekben, és csak minimális a haszon, ezért tényleg csak azért foglalkozik az írással, mert szereti csinálni – tette hozzá. 

Mindez nem csak az alacsony szerzői jogdíj miatt alakult így, hanem mert vásárló is alig van, Magyarországon ugyanis eleve kevés az e-könyv-olvasó, és ők is inkább ingyenes tartalmat keresnek.

Úgy tűnik, viszont, hogy a fordított út akár anyagilag is működhet. Nyáry Krisztián a világhálón sorozat jelleggel jelentette meg a magyar irodalom nagyjainak szerelmi életéről szóló posztjait, ami hatalmas siker lett. A szériát pár hónap alatt több tízezren követték, ingyen. Az írások azóta nyomtatott és e-könyv formájában is megjelentek, bár utóbbi kiadása és olvasása az író szerint is gyerekcipőben jár még Magyarországon. Össze sem lehet hasonlítani az elektronikus és nyomtatott példányok eladási számait és a belőlük befolyó jogdíjakat – tette hozzá.

Fejős Éva író pedig arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy tapasztalata szerint azok az olvasói, akik először e-könyvben ismerkednek meg a köteteivel, előbb-utóbb nyomtatott formában is beszerzik őket. Hozzátette: szerinte a hamisítás, az illegális netes közlés ellen fel kellene lépni, de ehhez nincsenek meg a hatásos eszközök. Igaz, úgy látja, hogy abban a pillanatban, amikor olcsóbbak lesznek az e-könyvek olvasásához szükséges készülékek, akkor azok, akik torrent oldalakról töltögetik le a silány kivitelű, gyakran ékezetek nélküli illegális másolatokat, rájönnek mennyivel jobb egy igényesen elkészített e-könyvet olvasni. A legális forgalom növekedéséhez nyilván az is hozzájárulna, ha csökkenne az e-könyvek áfája is.

Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőség-vezetője azonban óvott az illegális letöltés kriminalizálásától. Az a sok-sok ember ugyanis, aki így jut hozzá szövegekhez, nem biztos, hogy akkor is elolvasná őket, ha fizetni kellene értük. Sőt, az a kérdés is felvetődik, hogy az illegális letöltők mekkora hányada venné meg nyomtatva a könyvet, ha előtte nem ismerné meg elektronikus változatban.

A Kossuth Kiadó munkatársa, mint hangsúlyozta, optimista az e-könyvek jövőjét illetően, reméli, hogy nőni fognak az eladások. A forgalmat az olvasói szokások mellett az e-könyvek ára is befolyásolja, illetve, hogy a kiadók és a kereskedők milyen infrastruktúrát tudnak kínálni a vevőknek a kiadványok minél könnyebb hozzáférhetősége érdekében. Kulcskérdés a fizetési mód, ugyanis Magyarországon nagy a bizalmatlanság az elektronikus fizetéssel szemben. Abban azonban nem hisz, mint hangsúlyozta, hogy rövid- vagy középtávon nagymértékben visszafejlődne a nyomtatott könyvek piaca, tehát a kettő egymás mellett fog élni.

Földes László szerint azoknak az íróknak a szerzői jogdíja, akik meg tudnak jelenni nyomtatásban, még sokáig a hagyományos papírkönyvekből fog származni. A technika azonban megy előre, az üzleti stratégiák is fejlődnek, így ha az elektronikus könyvek forgalma emelkedik, az utánuk bejövő jogdíjak is nőni fognak, érezhető nagyságú jövedelmet jelentve.

hirado.hu