A felmérést tizenöt európai országban 15 ezer ember megkérdezésével végezték a virtuális vásárlásról. A Europay International tájékoztatása szerint Magyarországon a megkérdezettek 32 százaléka bízik abban, hogy a bankok biztonságosan tárolják személyes adataikat, öt százaléka vásárol olyan internet-boltokban, amelyeket bankjuk is biztonságosnak tart, míg 8 százaléka szívesen használja bankkártyáját online vásárláshoz.

Más intézményekkel - bank, telefontársaság és internet-kiskereskedő - összehasonlítva a bankokba vetett bizalom minden országban magas a személyes adatok gyűjtésével és tárolásával kapcsolatban. Magyarországon a megkérdezettek 22,4 százaléka mondta, hogy teljesen megbízik a bankjában. További 9,7 százaléka állította: valamennyire bízik abban, hogy bankja biztonságosan tárolja személyi adatait.

Az online vásárlás biztonságával kapcsolatos aggodalmak és a web használatában való tapasztalatlanság az internet-kiskereskedőket sújtja leginkább. Bennük az európai megkérdezettek 15 százaléka bízik, míg 31 százaléka állítja: egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az online kereskedők biztonságosan tárolják az adatait. A magyar megkérdezettek 22,1 százaléka mondta, hogy nem bízik az internet-kereskedőkben a személyi adatok biztonságos tárolása tekintetében. Mivel a lakosságnak mindössze 5 százaléka használja rendszeresen az internetet, a bizalom hiánya jelentkezik a világhálót nem használók körében.

A közlemény szerint az internet és az online vásárlás fejlődik Európában, sokakat nagyban befolyásolhat a kereskedésben a bankok által összeállított, megbízható internet-kereskedők címét tartalmazó lista. A magyar vásárlókat viszont már nem befolyásolhatná a biztonsági lista, mert mindössze 5,4 százalékuk mondta, hogy a vásárlásnál figyelembe venné azt.

Európában a felnőtteknek 36 száázaléka ma is szívesen használ betéti és hitelkártyát a virtuális vásárlásnál. Általában a nyugat- és észak-európai országokban népszerűek a fizetési kártyák.

Az európaiak 15 százaléka szívesebben vásárolna olyan internet-helyeken, ahol euróban is megadják az árakat. Magyarország ugyan nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Monetáris Uniónak, ezért elsősorban nem euróban bonyolítja le a kereskedelmet. A magyaroknak csak három százaléka vásárolna szívesebben olyan internet-helyeken, ahol euróban is megadják az árakat és 6,7 százaléka állította, a fizetés pénzneme nem befolyásolja a vásárlás döntésében.

A megkérdezett magyarok 62,1 százaléka állította, hogy soha nem fog karácsonyi ajándékot vásárolni interneten keresztül, és 3,8 százaléka már vagy vásárolt az ünnepekre számítógépen, vagy a közeljövőben fog.