Miután a Kaspersky Lab megkapta a több ezer IT biztonsági szakembertől a 2014-es IT Security Risks kutatás kitöltött kérdőívét, a vállalat megállapította, hogy a munkavállalók több mint egyharmada (38 százaléka) két nap után jelentette munkaadójának mobil eszköze ellopását, míg az alkalmazottak 9 százalékának ehhez három-öt napra volt szüksége. Azoknak az aránya pedig, akik még az incidens megtörténtének napján jelentették a lopást, a 2013-as 60 százalékról 50 százalékra csökkent. A késlekedés miatt hosszú ideig tartó veszélynek vannak kitéve a bizalmas üzleti adatok, amelyek elvesztésének valószínűsége jelentősen megnő.

A kutatás azt is megállapította, hogy a mobil eszközök ellopásával érintett cégek aránya folyamatosan emelkedett az évek során, és 2014-ben már a vállalatok 25 százalékától tulajdonítottak el mobil eszközöket, ami jelentős növekedés a 2011-es 14 százalékhoz képest. Sajnos azonban ahogy egyre gyakoribb az eszközlopás, úgy reagálnak az alkalmazottak egyre lassabban: 2014-ben csupán a felük jelentette az eszközlopást az incidens megtörténtének napján. A lopások növekvő száma járulhat hozzá a munkavállalók apátiájához: mivel az okostelefonok eltulajdonítása meglehetősen gyakori esemény, nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget.

 

 

A mobileszközök ellopásának aránya régiónként jelentősen változik. A legkevésbé a Közel-Keleten fordul elő, itt csupán a vállalkozások 8 százaléka számolt be incidensről, majd Japán és Oroszország következik 15 százalékkal.

Ha a munkavállalók viselkedését vizsgáljuk, az észak-amerikaiak reagálnak a leglassabban: csupán 43 százalékuk jelenti a lopást még aznap. Az ázsiai-óceániai régió mutatja a legnagyobb változást az egy évvel korábbi arányhoz képest: itt az alkalmazottak 47 százaléka jelentette 2014-ben a lopást még aznap, ami óriási visszaesés a 2013-as 74 százalékhoz képest.

A mobileszközökkel kapcsolatos lopások és adatvesztések növekvő üteme láttán nem csodálkozhatunk azon, hogy a felmérés válaszadóinak 52 százaléka jelezte: „jobban aggódik a mobileszközökkel kapcsolatban”, mint a korábbi években. 43 százalékuk még tovább ment, helyeselvén azt az állítást, hogy a „mobil munkavégzés túl sok kockázattal jár”, annak ellenére, hogy nyilvánvaló hatékonyságnövelő előnyei vannak a mobileszközök vállalati használatának.

Ami folyamatosan nő: a felmérés válaszadóinak több mint egyharmada (34 százaléka) az utóbbi 12 hónap legfontosabb feladatai közé sorolta a „a mobileszközök integrálását”. Ezzel kapcsolatban számos biztonsági kihívással szembesülnek az IT szakemberek, és miközben egyre nő az igény a mobilitás iránt, a felhasználók egyre kevésbé működnek együtt a mobilplatformok biztonságosabbá tételében. A problémák hatékony kezeléséhez jól megtervezett biztonsági politikára és megfelelő biztonsági technológiákra van szükség.

Egy, a mobileszközök felügyeletére (mobile device management, MDM) létrehozott biztonsági politika, amely integrálódik a meglévő végpont-biztonsági szoftverrel, hatalmas értéket képviselhet a mobilbiztonsági kihívásokkal szembesülő IT szakemberek számára. Ha ugyanazon a konzolon történik az MDM politika megvalósítása és más végpontbiztonsági szoftverek kezelése, a rendszergazdák minden egyes alkalmazott esetében egyedi módon szerezhetnek érvényt az előírásoknak. Lehetővé válik a „konténerezés”, vagyis a mobileszközökön tárolt üzleti információk titkosítása és elkülönítése a személyes adatoktól az alkalmazottak tulajdonában lévő eszközökön. A teljes körű MDM-szoftver lopás elleni funkciókat is kínál, lehetővé téve az eltulajdonított eszközökön lévő üzleti adatok távolról történő törlését. A Kaspersky Lab mobilbiztonsági megoldásai tartalmazzák ezeket a funkciókat és még továbbiakat is, és különálló termékként vagy a Kaspersky Endpoint Security for Business platformon belül egyaránt elérhetők.