A világháló elődje 1957-ben született meg. A világháború idején merült fel az igény az Egyesült Államokban egy kevésbé sebezhető számítógépes hálózatra, amely egy esetleges atomtámadás után is működőképes maradhat. Néhány év múlva létrejött az Arpanet, amely adattovábbítási kutatásokat szolgált, laboratóriumok, egyetemek és bázisok is használhatták elektronikus levelezésre és fájlok cseréjére. 

Az első e-mail program 1972-ben jött létre, 1974-ben jelent meg az internet kifejezés, 1988-ban pedig már vírusfertőzés is sújtotta a számítógépeket. Az első kontinensen átívelő e-mailt pedig 1987-ben küldték.

2006 óta az internethasználók száma megduplázódott, az elmúlt év végén pedig már 2,7 milliárd körül járt. A háztartások internetellátottsága az idei évre meghaladta a 41 százalékot, előrejelzések szerint 2017-re egymilliárd új felhasználó jelenik majd meg a virtuális térben.

A világháló ma már szinte mindenhonnan elérhető. Az elmúlt években egyre több város adott arra, hogy a közterein legyen Wifihálózat, de lépést tartanak a szolgáltatók is.

Régóta kérdés az adatvédelem. Ebben is alapelv, hogy minél inkább nyitunk, annál nagyobb veszélynek vagyunk kitéve. Az IBM év eleji prognózisa szerint öt év múlva már úgynevezett digitális testőrök vigyáznak a személyes adatainkra és igyekeznek távol tartani azokat a csalókat, akik például a személyazonosságunkat akarják ellopni. A digitális testőr sok mindent megtanul a felhasználóról, és többek között a banki tranzakciókra is figyel.

A mostani okostelefonokba is számos védelem van már beépítve, s ez tovább bővül, hiszen egyre több mindent tárolunk majd a telefonunkban. Nem csak PIN kód és jelszó fogja védeni az adatainkat, hanem például egy vagy két kísérlet után mindent lenulláz. Az adataink ezzel nem vesznek el, mert a készüléken kívül felhőben, biztonságos helyen is tárolhatjuk őket. A védelem már ma is többszintű.

A technológiai megoldások, a technikai eszközök már kéznél vannak, a kérdés az, hogy a társadalom hogyan fogadja majd őket, mennyire bízik bennük, magyarázta Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki Egyetem docense.

Az egyik informatikai világcég szerint az elkövetkező tíz évben százmilliárd hálózati kapcsolat jön létre szerte a világon, túlnyomó többségük azonban nem emberektől, hanem intelligens szenzoroktól származik majd. Három év múlva újabb egymilliárd ember léphet be a virtuális térbe, ezzel a netezők száma megközelítheti a négymilliárdot. A szolgáltatók azokat a régiókat is igyekeznek majd bekapcsolni, ahol eddig nem érte meg nagyberuházásokat végrehajtani. Afrika felett például speciális ballonok és drónok szolgáltatnák az internetet.

Forrás: Kossuth Rádió / hirado.hu