A felsőoktatásban eltöltött évek egyik különleges szakasza az úgynevezett kutatási időszak. Biológus-, orvostan-, mérnök-, fizikushallgatók ezreinek hosszú hetek, hónapok vagy akár évek programja a felsőoktatásban szerzett ismeretek kamatoztatása egy adott ágazatban, szakterületen. Tudományos előmenetelüket segíti a szuperszámítástechnika, melynek az egyik legnagyobb előnye, hogy sokkal gazdaságosabbá és gyorsabbá teheti a tervezési vagy a tesztelési-mérési szakaszokat.

Ilyen technológiát alkalmaznak például az orvostudományban – többek között a rákkutatás vagy a genetikai különbségek hatásának felderítése, modellezése során -, a fizika vagy a meteorológiai előrejelzések területén, de jelentős szerepet játszik az ipar ágazati szereplőinek körében is, ahol különösen fontos a versenyképesség megőrzése és a gazdaságosság fenntartása. Szuperszámítógépeket alkalmaznak továbbá az autógyártásban is, például a Forma-1-es autók fejlesztéseihez.

Magyarországon 2001-ben szerezték be az első ilyen informatikai eszközt. Az ágazat és a technológia dinamikus fejlődése miatt azonban ez a technika újabb és újabb beruházásokat igényel. A Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban elnevezésű beruházásnak köszönhetően 2014 végéig megnégyszereződik e téren a hazai összkapacitás. Ezt a gyakorlatra úgy lehetne lefordítani, hogy olyan teljesítménnyel rendelkezik majd a magyarországi rendszer, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre.