Az informatikusokat egyre inkább elszívja a termelőágazat – jelentette ki Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Mint mondta: megkülönböztetjük az informatikai és a digitális munkahelyet, utóbbi a termelőágazatokban van, és nagyon erős informatikai tudást igényel. Egy utónak ma már 40 százaléka informatika és „rettenetes módon” terjed a precíziós mezőgazdaság – hozta fel példaként.

Korábban azt mondtuk, az informatika a jövő, mára azonban a múltnak számít, a digitális „szövet” olyan mértékben hatja át a gazdaságot – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy Nyugat-Európában egyre kevesebb az informatikus. Ez egy társadalmi trend, a másod-harmadgenerációs értelmiség hajlamos elmenni filantróp irányba, mert műszaki szakmát tanulni mindig izzadságos dolog – fogalmazott.

Az informatikusképzés egy kitörési pont, próbálunk is ezzel élni, de az oktatásnak a kibocsátása nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni a munkaerő-piaci elvárásokhoz, mint kellene. Magyarországon ma 5 ezer fiatal jelentkezik az informatikai felsőoktatásba, ennek körülbelül a fele végez, a többi lemorzsolódik, mert vagy idő előtt munkába áll, vagy más okból elhagyja az intézményt – magyarázta.

Szerinte a hazai informatikusképzésnek van egy prémiumszintje – például a BME és az ELTE -, ide azonban egyszerűen nem jelentkezik annyi fiatal, mint amennyire szükség lenne, miközben az informatikában 30 százalékkal magasabbak a bérek, mint az utána következő második ágazatban – hívta fel a figyelmet.

Igazából 15-16 éves korban „vesztjük el a tömeget”, amikor a középiskolákban a specializáció kezdődik. Ott kell elmagyarázni a gyermekeknek és a szülőknek, hogy ha piacképes szakmát keresnek, egészen biztosan nem lőnek mellé az informatikával – hangoztatta.

Forrás: Kossuth Rádió - 180 perc / hirado.hu