A lepkék matematikai pontossággal érzékelik a szárnyukon lévő mintázatok színösszetételét, színváltozásait. Ezeknek az emberi szemmel egyáltalán nem látható, parányi eltéréseknek a segítségével tudják azonosítani fajtársaikat.

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának munkatársai arra jöttek rá, hogy a lepkéknek ez a képessége az évmilliók során olyan tökéletessé vált, hogy a látásukat szemléltető modell szinte teljesen megegyezik egy tisztán matematikai analízis eredményével. Felfedezésüket rangos tudományos folyóiratban publikálták.
A nanoszerkezetek kutatócsoport vezetője, Bíró László Péter akadémikus a Kossuth Rádió Szonda című műsorában elmondta: több mint tíz éve foglalkoznak a lepkék egy bizonyos színével, azokkal, amelyeket nem festékanyagok, hanem nanoszerkezetek hoznak létre.

A lepkék szárnyán található pikkelyek nem attól színesek, hogy valamilyen festékanyagot, hanem kitin és levegő nanokompozitjait tartalmazzák. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hihetetlenül parányi csipkét, és ebben a „csipkében” bizonyos színű fények eltévednek, nem tudnak róla visszaverődni – ezek általában a kék és a zöld -, s ettől lesz színes a lepke. Ennek a szaporodásban is nagyon fontos szerepe van. Ezért optimalizálta az evolúció a színt kibocsájtó szárny és a színt érzékelő szem együttesét, így értek el a lepkék arra a szintre, hogy matematikai pontossággal látnak, magyarázta Bíró László Péter.

A kutatók azt fedezték fel, hogy a lepkék szárnyának a színe kismértékben ugyan, de megváltozik, ha illékony alkohol, aceton, kloroform gőzök vannak a levegőben. Ezt a felfedezést pedig fényáramkörök létrehozására lehet alkalmazni, amelyek előnye, hogy azok nem melegszenek. Amiatt továbbá, hogy a fényhullámok frekvenciája jóval magasabb, mint az elektromos hullámoké, rövidebb idő alatt jóval több információt is lehet továbbítani.

Forrás: Kossuth Rádió, Szonda / hirado.hu