Repülőgép vagy drón? Azonos területen, a Fővárosi Állat- és Növénykert felmérésével végeztünk összehasonlítást, amit két videóval szemléltetünk:

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert háromdimenziós modelljének elkészítéséhez nem használtak lézerszkennert, de mérőszalagot sem. A felmérést az Interspect Kutatócsoport végezte, mérő fényképezőgépekkel. Először repülőgép fedélzetéről, IS4 kamerával fényképezték a területet, ez nem tartott 7 percig. Később a módszert drónnal, egy nyolc légcsavaros helikopterrel is megismételték. Ezzel a módszerrel viszont 6 húszperces felszállással csupán az állatkert felét sikerült rögzíteni. mert a drónon csak kisméretű kalibrált fényképezőgép fér el, és alacsonyan is repül.

 

A mérőkamera olyan fényképezőgép rendszer, amely magas minőségű elemekből épül fel, az elrajzolása, torzítása minimális, de ezt a minimális hibát is javítják a kalibrációja során megalkotott képletek.

 

A három dimenziós modell úgy jön létre, mint ahogyan mi emberek 3D-ben látunk: két szemünk van, tehát térlátásunk is. A Molnár Zsolt és Bakó Gábor által tervezett mérőkameráknak is több objektívük van. Ez és a helyváltoztatás (a repülőgép haladása) teszi lehetővé a háromdimenziós leképzést. Az UAV (ember nélküli repülőeszköz) a mérőkamerát nem bírja felemelni, de a videóban látható sikeres kalibrált, átépített kézikamerás tesztek után elkezdték megépíteni drónra szerelhető kisméretű mérőkamerájukat is.  A felmérés folyamatát videók mutatják be repülőgépes és drónos esetben.

 

 

A háromdimenziós pontfelhőt lézerszkennerrel is elő lehetne állítani, de az Interspect csoport azért választotta a fotogrammetriai megoldást, nehogy megvakuljanak az állatok, vagy a látogatók, mivel a LiDAR-ral (lézerszkenner) szemben a fényképezés semmilyen jelet nem bocsát ki, így teljesen ártalmatlan.

 

A táj háromdimenziós leképzésének módszerét szemléltető videó a színes pontfelhő elkészítéséig ad betekintést a folyamat legfontosabb elemeibe.

 

 

- Repülőgép és mérőkamera bemérése, alkalmassá tétele
- Előkészítés
- Légi felmérés
- Terepi geodéziai felmérés
- Fotogrammetriai feldolgozás
és az eredmények:
- Ortofotó online rendszerben
- Interaktív helyszíni információs monitoron
- Vektorgrafikus 3D térkép

 

Drónos háromdimenziós légi felmérés és egyéb alkalmazások tesztelését mutatja be a második videó:

 

 

A drónos repülés előre programozható, előre megtervezett útvonalat jár be a kopter, és ha meghibásodna, vagy elromlana az idő automatikusan visszatér a kiinduló pont fölé. A kísérletek során manuális (kézi vezérlésű repülések is előfordultak, ilyenkor az egyik távirányító a koptert, a  másik a fényképezést vezérli, tehát két ember kell hozzá.

Előnyök:

- Olcsó szállítás
- Akár függőleges, akár vízszintes felmérési üzemmódban is alkalmazható (pl. falfelületek felméréséhez)
- Állítható kameratengely
- Előre programozott feladatvégzés
- Jelvesztés esetén automatikus visszatérés
- Élő kép is lehetséges

Hátrányok:

- Kis terület felmérése lehetséges hosszas előkészüléssel
- Nagy tartalék akkumulátor igény
- Kis munkamagasság
- Nem bír el minden kameratípust, ezért hozzá kellett alakítani a fényképezőgépeket és mérőműszereket kellett terveznünk és előállítanunk
- Magas beszerzési költségek

Arányok:

Repülőgépes felmérés: 150 - 800 km / h 1 - 30.000 Km2 felmérése egy nap alatt

Drónos felmérés: Merev szárnyú esetén 0,1 - 5 km2 míg kopterek esetében 0,1 - 0,35 Km2 mérhető fel egy nap alatt
(egy repülő eszközre és kezelőszemélyzetre számított reális lehetőségek)