Az Európai Űrügynökség (ESA) huszonegy évvel ezelőtt elfogadott missziós terve vált valóra azzal, hogy a Rosetta-űrszonda leszállóegysége sikeresen landolt a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösön 2014. november 12-én.  A feladat eredményes végrehajtásával a tudományos világ semmilyen más módon hozzá nem férhető, folyamatos és konkrét információkhoz jut a kis tömegű üstökösről.

 

A program a világ élvonalába emelte a hazai űrkutatást, hiszen a keringő egység és a földi bázis fejlesztésében közreműködő 18 ország egyike Magyarország. A magyar részvétel arányaiban még jelentősebb a mindössze 8 ország közös munkájának eredményeként megépült leszállóegység létrehozásában. A fedélzetén 10 tudományos műszert szállító Philae megalkotásához 4 hazai kutatóhely és ipari vállalkozás járult hozzá. A leszállóegység „agyát”, annak elektronikáját és szoftverét az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft., energiaellátó rendszerét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportja fejlesztette. Két mérőműszer készítésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) is részt vett.

 

Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az iparágban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében határozott arról a kormány, hogy Magyarország immár teljes jogú tagként csatlakozzon az Európai Űrügynökséghez. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az annak keretében működő Magyar Űrkutatási Iroda a hazai űrkutató és űripari közösség partnere kíván lenni a Rosetta fedélzetén bevált eszközökhöz hasonló eredmények elérésében. A szaktárca arra számít, hogy az ESA tagság révén a jövőben egyre gyakrabban lehet részünk efféle világra szóló sikerekben. Az ágazat hazai képviselőinek fejlesztői, beszállítói szerepvállalása a nagy nemzetközi projektekben Magyarországon tarthatja a legmagasabb szintű mérnöki tudással bíró szakembereket.

 

 

Kép: esa.int