Bejczy Antal fizikus, az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA Jet Propulsion Laboratory magyar származású vezető kutatója, a California Institute of Technology professzora, a Washington University in St. Louis társprofesszora, a nemzetközi űrkutatás és robotika kiemelkedő személyisége, az Óbudai Egyetem iRobottechnikai Központjának névadója. Úttörő kutatásai és az űrrobotikában elért eredményei hozzájárultak többek közt a Marsra szállás és a Mars felszín kutatás sikeréhez is.

Ercsi község egyik pusztájáról származó tudós középiskolai tanulmányait Kalocsán a jezsuitáknál folytatta, melyet követően a Budapesti Villamos Forgógépgyárban szakmunkásként, majd diszpécserként dolgozott. Tanulmányokat folytatott a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnök Karán, míg 1956. november 4-e eseményei az ország elhagyására késztették. Magyarországról Ausztrián át Norvégiába emigrált, ahol 1957 őszén – norvég nyelvtudással − megkezdhette tanulmányait az Oslói Egyetem fizika szakán.

Az egyetemi diploma megszerzése után Bejczy Antal az atomreaktorok szakértőjeként még három évig tanított az egyetemen. 1963-ban az alkalmazott fizika doktorává avatták. Ekkor kapta az első ösztönzést arra, hogy a tengerentúlon gyarapítsa tovább tudását.

1966-ban – már norvég állampolgárként – NATO/Fulbright-ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban tanult tovább a California Institute of Technology egyetemen. Kutatásai középpontjában a kibernetika állt.

1969-től nyugdíjazásáig, 32 éven át dolgozott a Kármán Tódor alapította világhírű kaliforniai NASA Jet Propulsion Laboratory kutatójaként. 1971-től a Jet Propulsion Laboratory kutatási fókuszába azon robotok építése állt, melyek képesek a Mars felületének feltárására. Robotintelligenciával kapcsolatos eredményei felkeltették a Johnson Space Center érdeklődését, és megbízást kapott az űrkompon használatos robotkéz technológiájának kidolgozására. Kifejlesztette többek között a Marsjáró, a Pathfinder űrjárműrobot távirányítási technikáját is, elévülhetetlen érdemeket szerzett a telerobotikai rendszer kifejlesztése terén. Érdeklődése a robotika mozgásszervi rehabilitációban történő alkalmazása felé irányult. Szabadalmaztatott kutatási eredményeit a 70-es és 80-as évek Superman-jét alakító Christopher Reeve tesztelte.
Bejczy Antal professzor egyik alapítója volt a több mint 300 ezer tagot számláló az Institute of Electrical and Electronics Engineers, IEEE, keretén belül működő, mintegy 7 ezer tagot tömörítő Robotics and Automation Society-nak. Az Egyesület vezetésében 14 éven át vállalt feladatokat, többek között elnökként is tevékenykedett.

Bejczy Antalnak 6 szabadalmat és több mint 40 újítást köszönhetett az űrkutatás. Emellett 150 tudományos cikk szerzője, 10 szakmai könyv társszerzője, és több tucat tudományos konferencia előadója volt. Tudományos munkásságát számos magas rangú díjjal jutalmazták.

Ezek közül is kiemelkedik az AIAA Space Automation and Robotics Award (2007) és IEEE Robotics and Automatics Sociaty Award (2009) szakmai díjak, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (2008), a Magyar Örökség díj (2010), illetve Óbudai Egyetem által adományozott Doctor Honoris Causa (2012) kitüntető cím.

Nevét vette fel az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja keretében működő iRobottechnikai Központ, melynek tevékenységének középpontjában a robottechnikai kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, azok eredményeit menedzselő, az oktatást támogató tevékenység, amely szolgáltatásaival segíti a tudás, a kutatási eredmények oktatásban és a gazdasági életben történő hasznosulását.

„A modern űrrobotika atyja” című kiállítás november 20-áig várja az érdeklődőket.