Évente átlagosan 72 ezer forinttal lehet alacsonyabb az egy főre jutó informatikai költsége egy olyan cégnek, amely az adatait „felhőben”, vagyis külső adatközpontban tárolja – állítja az Eston International Zrt. friss irodapiaci elemzésében. Egy 80 főt foglalkoztató cég nagyságrendileg évi 6 millió forintot takaríthat meg a felhőalapú szolgáltatások révén, ennek ellenére a bérlők túlnyomó többsége még mindig a saját üzemeltetésű szerverszobákhoz ragaszkodik az irodapiacon. A KELER Csoport új informatikai rendszerével négy év alatt több mint százmillió forint megtakarításra számít.
2014. november 19. Évente átlagosan 72 ezer forintot spórolhatnak meg az egy főre jutó IT-költségeiken azok a cégek, amelyek saját üzemeltetésű szerverszobák helyett adataikat külső adatközpontban, valamilyen felhőalapú szolgáltatás igénybevételével tárolják – állítja az Eston International Zrt. friss irodapiaci elemzésére hivatkozva. Az ingatlantanácsadó cég – a Rendszerinformatika Zrt. segítségével végzett – számításai szerint amíg egy cég egy főre jutó átlagos havi informatikai költsége a hagyományos szerverszobás adattárolás esetén 20-22 ezer forint, addig ez a felhőalapú szolgáltatások igénybevételével csak 14-16 ezer forint.
„A saját szerverszobák üzemeltetése nagyon költséges, nem csupán szerverekre, szerverszekrényre van szükség, de például a szünetmentes tápellátást, valamint a klimatizációt is biztosítani kell, nem is beszélve a szervereket felügyelő informatikusok alkalmazásának költségeiről” – mutat rá a költségelemekre Salamon Adorján, az Eston International Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzáteszi: sokan nem is tudják, milyen „költséglavina” zúdul rájuk a hagyományos adattárolással, akiknek pedig tudomásuk van róla, azok általában nem tartják elég bztonságosnak a felhőkben való adattárolást. Holott a felhőalapú szolgáltatások egyik legfontosabb előnye az alacsony költségek mellett éppen a biztonság.Mint az elemzésből kiderül, az irodapiacon jelenleg főként a kis, 20-25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek, valamint a nagyobb 60-80 főnél több munkatárssal dolgozó cégek választják a felhőalapú adattárolást. Az előbbiek esetében nem ritka, hogy – például szakmai titkok, bizalmas adatok hiányában – nyitott, publikus felhőket használnak, az utóbbiak viszont minden esetben csak privát felhőkben tárolják az adataikat; a nagyobb cégek fontos motivációja a költségszemponton túl az is, hogy az adataik tökéletes biztonságban legyenek.
A nagy cégek egyik példája a KELER Csoport, amely tavaly márciusi költözésével az adatait privát felhőbe helyezte, és egy úgynevezett laaS (Infrastructure as a Service, ’infrastruktúra szolgáltatás’) jellegű szolgáltatás keretében a kiszolgáló szervereit külső helyszínen helyezte el; az IaaS jellegű szolgáltatások esetében a szolgáltató gondoskodik a géptermek kialakításáról, fizikai biztonságáról, valamint áram- és hűtésellátásáról.
Számukra a tevékenységi körükből adódóan a biztonság és a hatékonyság volt az elsődleges szempont az informatikai rendszer kiválasztásakor; ezek jelentőségét tovább erősítette, hogy az értéktár tervei szerint két év múlva csatlakozik az egységes európai értékpapír-elszámolási rendszerhez, a Target-2 Securities-hez, és ennek keretében egy új értéktári rendszert is be kell vezetnie, amely csak hatékonyan és biztosan üzemelő informatikai struktúrára épülhet.
„A felhőalapú szolgáltatások igénybevételével sikerült olyan informatikai megoldást találnunk, amely amellett, hogy garantálja az adataink biztonságát, jelentős megtakarítást is jelent. Kalkulációnk szerint négy év alatt több mint százmillió forintot spórolunk” – mondja Katkó András, a KELER informatikai igazgatója. „Ráadásul az adatközpont-szolgáltatóknál elhelyezett szerverek és diszkek lényegesen kevesebb energiát vesznek fel, mint a korábbi szervereink, aminek következtében jóval olcsóbb a hűtésük is. Az így keletkező megtakarítás éves szinten több millió forintra rúg – fűzi hozzá Katkó András.