Annak idején a bíróság kimondta, hogy egy technológiát, melyet fel lehet használni kalózkodásra, nem lehet betiltani mindaddig, amíg "lényeges, törvénybe nem ütköző" felhasználási módja is van. A Sony-t 16 évvel ezelőtt a filmipar perelte be, mert féltek, hogy az új videómagnó elterjedésével megkezdődik a filmek másolása. A bíróság szerint a társadalmat nem lehet megfosztani egy nagyon hasznos új technológiától csak azért, mert rossz célokra is fel lehet használni. (A sors fintora, hogy végül az otthonokban a rivális VHS rendszer terjedt el, pedig technológiailag a Betamax volt jobb.)

A Napstert hasonlóképpen lehetne hasznos dolgokra is használni: a kezdő, ismeretlen zenekarok terjeszthetnék így zenéjüket. De akár a híres előadók is kiadhatnak így egy-egy számot promócióként.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Napster meg is nyeri a pert, hiszen lehet, hogy a bíróság nem tartja elég fontosnak a zenék ilyen módon való terjesztését.

Peter Jaszi, az Amerikai Egyetem magyar származású jogtudósa, aki szintén a Napster mellett áll, elmondta: a Sony ügyében a legfelsőbb bíróság felismerte, hogy nem jó ötlet, ha a copyright tulajdonosok vétót emelhetnek az új technológiák ellen, hiszen ezt arra használhatják, hogy megvédjék monopóliumukat.

A ZDNet szerint a két ügy között azonban sok a különbség. A Sony egy nagy, tőkeerős cég, amely egy új házi videótechnológiát szeretett volna meghonosítani. A Napsternek viszont semmilyen szabadalma nincs a file-cserélő szoftverre vonatkozólag, a támadók szerint pedig a programot csak arra használják, hogy "zenét lopjanak vele".

A meghallgatás október 2-án lesz.