Nagyon le van maradva az, aki úgy lép be egy nagyobb könyvtárba, hogy nem tudja, mi az az OPAC - írja Dieter E. Zimmer "Der Bibliothek der Zukunft - Text und Schrift in den Zeiten des Internet" (A jövő könyvtára - szöveg és írás az internet korában) c. könyvében. Az OPAC Online Public Access Catalogot jelent - tehát a megszokott papírcetlis könyvtári katalógus számítógépes változata. Az OPAC pedig még csak a bejárat az elektronikus könyvtárba: jönnek aztán a digitalizált kötetkatalógusok, amelyekben összefoglalják több egyetem, régió, ország könyvtulajdonát. Ezen felül pedig lehetséges speciális adatbankok létrehozása, például az irodalomtudományok művelői, a kémikusok vagy a fizikusok számára.

Darwin a neve a berlini Szabadegyetem digitális könyvtárának. Itt 1998 nyara óta mentik el számítógépes formában a doktori disszertációkat, melyeket az érdeklődők rendelkezésére bocsátanak. Körülbelül 300 disszertáció gyűlt össze eddig. Gyorsabban nő azon tudományos folyóiratoknak a száma, amelyeket az interneten tesznek közzé. A berlini egyetem készlete ilyen újságokból másfél év alatt 1200-ról 6000-re nőtt. A dokumentumok nem teljes szövegükkel szerepelnek az egyetem adatbázisában, "Darwin" ugyanis a megfelelő internetoldalakra kalauzolja az érdeklődőt. Az on-line felhasználók számára kívánság szerint információkat küldenek az adott témában megjelent legújabb dokumentumokról. "Ezzel sok kutatómunkát lehet megspórolni" - mondják.

Különösen előrehaladott állapotban van az észak-rajna-vesztfáliai egyetemek hálózatba való bekapcsolása. Itt az NRW digitális könyvtár a tudományos adatgyűjtés központja. A projektet a szövetségi állam főiskolái és azok könyvtárai közösen működtetik. Az érdeklődők egyetlen keresési kulcsszó megadásával tucatnyi könyvtár katalógusait böngészhetik át. Az egyes katalógusokban külön-külön is lehet keresgélni. A lehívható irodalomban szerepelnek kötetkatalógusok, ill. nemzetközi szakanyagok és tanulmányok adatbankjai is. Ezen kívül tudományos kutatások lezáró munkái, valamint további kb. 40 000 irodalmi mű teljes szövege megtalálható a digitális könyvtárban. Ehhez tartoznak például Goethe művei az ún. weimari kiadásban. Részben nyilvánosan is hozzáférhetőek ezek az anyagok a www.digibib-nrw.de oldalon. A digitális könyvtár egyik alapvető célja az, hogy az alapképzésben részt vevő valamennyi hallgatót (szaktól függetlenül) ellássák tankönyvekkel. Mégis Észak-Rajna Vesztfáliában is leginkább a természettudósok azok, akik az internetet és ezt az on-line kínálatot intenzíven kihasználják. A természettudósok nyitottabban viszonyulnak az új médiához.

Még messze nincs a főiskolák teljes könyvkészlete elektronikus formában, bár egyes felsőoktatási intézmények már a hetvenes években megkezdték ezt a munkát. A teljes terjedelmükben digitálisan hozzáférhető anyagok száma még nagyon kevés. Az utólagos digitalizálás túl drága lenne, például a kiadók megfelelő szerzői jogainak megvásárlása miatt.

A legfrissebb szövegek elektronikus megjelentetése jobb megoldás, hisz a legtöbb cikket úgyis számítógéppel írják. Egyre kevesebb anyag áll a könyvtárak rendelkezésére, a papírköltséget teljesen megspórolhatnák azzal, hogy az elektronikus megoldást választják. A kiadók minőségi ellenőrzésére sem lenne szükség, ezt a feladatot elintéznék a szerzők vagy a lektorok a főiskolán. Mindenekelőtt a tudományos adatokhoz való hozzáférést gyorsította meg az internet. A publikációk száma is nagymértékben megnőtt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tudomány is felgyorsult volna. Valójában nem csökkent le az az idő, amely a kutatási eredmény megszületése, annak közzététele és a kollégák által történő értékelés között telik el.