Az NJSZT tavaly is kiemelt figyelmet fordított a tehetséggondozásra, megrendezték a már hagyománnyá nemesedett Nemes Tihamér Országos Informatikai Tanulmányi Versenyt, a Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenyt, a Neumann Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyt Kovács Győző szellemében, és a Nemzetközi Diákolimpiák Válogatóversenyét is. Sokezres látóközönség és egy sikeres nemzetközi konferencia bizonyította az európai színvonalú interaktív Informatika Történeti Kiállítás 2 évvel ezelőtti, saját finanszírozásban való létrehozásának fontosságát.

 

Az NJSZT egyik fő célja - az infokommunikációs szakma művelése és képviselete valamint a tehetséggondozás mellett - az, hogy minél rövidebb időn belül mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: azaz a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége mindenki rendelkezésére álljon – jelentette ki Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója.

 

 

A szakember szerint ma már az internet, az informatikai eszközök használatának ugyanolyan természetesnek kell lennie, mint korábban az írás-olvasás – nemtől és kortól függetlenül: aki nem rendelkezik ezzel a képességgel, az nagy hátrányban van. Az igazgató szerint mindenkit be kell vonni az információs társadalomba, ennek hiánya ugyanis a közösségtől való teljes leszakadást eredményezheti. A digitális írástudatlanság felszámolásában az államnak óriási felelőssége van, ezt igazolja a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 Digitális kompetenciák pillére.

 

Az NJSZT igazgatója szerint a folyamatosan megújuló Európai Számítógép-használói Jogosítvány (European Computer Driving Licence - ECDL) megszerzésének fokozottabb támogatása nagymértékben segítené Magyarország versenyképességének növelését, a digitális írástudatlanság felszámolását. Egy Olaszországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Magyarországon is elkészített felmérés döbbenetes eredményei szerint a digitális írástudás hiányosságai miatt, csak munkaidő-kiesés miatt évente hazánkban több mint 200 milliárd forint veszteség keletkezik. 

 

1997-98-ban vezette be, honosította meg a társaság az ECDL-t Magyarországon. Azóta több száz intézmény, szervezet segítségével több, mint félmillióan, azaz az ország lakosságának öt százaléka kezdte meg a szükséges ismeretek megszerzését vagy már szerezte meg a bizonyítványt. Ezzel az elterjedtséggel ugyan a világ első nyolc állama között van hazánk, ám az egyre jobban leszakadó rétegek segítése a piacképes tudás megszerzésében nagyon megkönnyítené e réteg munkába állását, más szakmák elsajátítását -- jelentette ki Alföldi István.

 

Az ügyvezető igazgató elmondta, 2014-ben is szinte ugyanannyian, közel 16 ezren, illetve pontosan 15794-en kapcsolódtak be az ECDL bizonyítvány megszerzésébe, mint 2013-ban. 

 

Az ECDL finn ötlet alapján 1996 óta létezik. Az ECDL gyártó független, minőségbiztosított, decentralizált módon megszerezhető és világszerte kellőképpen elterjedt, ezáltal kiemelten elismert és befogadott az EU e-Europe akciótervekben is.