Bár a robotok erősen foglalkoztatják az emberek képzeletét, a gyártási folyamatnak még mindig csak egy kis szeletét automatizálják gépekkel. A robotok segítségével elvégezhető feladatok, mint például a súlyos gépalkatrészek felemelése, hegesztése és megmunkálása ugyanis számos veszélyforrást is jelenthetnek a humán munkatársakra. Jim Lawton, a Rethink Robotics marketing igazgatója úgy véli, ha tovább akarunk lépni, más szemszögből kell megközelítenünk az automatizálás kérdését. Lawton bostoni székhelyű vállalata kidolgozott egy megoldást a problémára: megépítette Baxtert, az együttműködő robotot (más néven Cobotot), aki emberek között dolgozik.

 

Lawton állítása értő fülekre talált Greg Heinznél is, aki a GE Healthcare Automatizálási Kiválósági Központját vezeti a Wisconsin állambeli Waukeshában. „Ez a technológia olcsóbb alternatívát jelent a hagyományos fix automatizálásához képest, amely általában nagyon költséges” – mondja Heinz, aki tavaly nyáron szervezett egy „Cobot versenyt”, melyben a pályázóknak olyan piszkos, nehéz, veszélyes és unalmas munkafolyamatokat kellett találniuk, amelyeket a Baxterhez hasonló robotok tudnának végezni.

 

„Azzal, hogy Baxter használatával az emberi munkavégzést méretezhető automatizálással egészítjük ki, felmentjük a gépkezelőket a stresszes, monoton munkafolyamatok végzése alól, és az így felszabadult munkaerő magasabb szintű feladatok végzésére is bevethető” - magyarázza. A versenyre mintegy 20 GE Healthcare gyárból több mint 30 pályázat érkezett. Heinz négy helyszínt választott ki ezekből - egy-egy gyárat Svédországban és Kínában, kettőt pedig az Egyesült Államokban. Az egyik kínai GE-gyár (mely Sanghaj közelében, Wuxiban található) például egy ultrahangos szondákat készítő gyártósoron talált egy sokszor ismétlődő munkafolyamatot.

 

Heinz elmondta, hogy a munkások egy kamrában állnak, ahol maszkot kell viselniük, hogy védjék magukat a káros kipárolgásoktól. Felveszik az alkatrészt, alapozófestékbe mártják, hőlégfúvóval megszárítják, majd egy tálcára helyezik a kész alkatrészt. Ez tökéletes hely egy Cobot számára. A robotnak köszönhetően a gyár más munkára helyezheti át a gépkezelőt, javíthatja a munkafolyamat minőségét és felgyorsíthatja a gyártást.

 

A Rethink Robotics-nál dolgozó Lawton szerint Baxter pont az ilyen jellegű munkák végzésére alkalmas. A hagyományos gyártórobotoktól eltérően Baxter nemcsak mozgás-alapú tanulásra képes, hanem gépi karjai az emberi kar „rugalmasságát” is utánozni tudják. E két tulajdonságnak köszönhetően Baxter felismeri karja pozícióját, és ennek megfelelően állítja be fogása erősségét. Lawton elmondása szerint ez a robot semmit sem rombol le működése közben. Ha az egyik mozgó karja váratlan akadályba, mondjuk egy emberi kézbe ütközik, a gép azonnal megáll.

 

Baxter három kamerával van felszerelve, ebből az egyik a fejében, a másik kettő pedig a két karjában található. Ez utóbbiak folyamatosan ellenőrzik a karok pozícióját és a közeli tárgyak elhelyezkedését. „A kameráknak köszönhetően Baxter úgy tud dolgozni, ahogy az emberek, és eltérő jellegű feladatok végzésére is képes" - magyarázza Lawton. „Ahogy az embereket sem tántorítja el egy kis pontatlanság, Baxter is képes arra, hogy akkor is felvegye az alkatrészeket, ha azok nem mindig pontosan ugyanazon a helyen vannak.”

 

Mindeközben a svédországi gyárban bevetett Baxter a számítógép-vezérlésű marógépről futószalagon érkező fém szivattyúfejek kezelésében nyújt majd segítséget. A szivattyúkat kromatográfokba (biomolekulák jelenlétét mérő műszerekbe) építik be, ezért nagyon magas minőségi normáknak kell megfelelniük.

 

Baxter bevetésével a gyár öt lépésesről két lépésesre csökkentheti a gyártósori munkafolyamatot, a gyártósor leállítása nélkül 100%-osra növelheti a termékellenőrzést, és kiküszöbölheti az egészségügyi kockázatokat. Míg a munkásoknak eddig évente mintegy 50 km-t (a maratoni távot plusz 8 km-t) kellett megtenniük ahhoz, hogy a szivattyúfej-gyártás minden lépését elvégezzék, Baxternek köszönhetően mostantól csak e távolság valamivel több, mint a harmadát, mintegy 18 km-t kell majd megtenniük.

 

A tesztüzem annyira jól sikerült, hogy a GE kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozó részlege, a GE Ventures idén januárban befektetett a Rethink Roboticsba. Heinz – aki a GE Healthcare wisconsini Korszerű Gyártástechnológiai Központjában dolgozik egy Baxterrel – már új feladatokat keres a robot számára. Csapatával például olyan speciális 3D nyomtatott fogókat készített Baxter számára, amelyekkel tanulmányozni tudták a GE új Revolution CT-szkennerében található vezetékek hosszú távon jelentkező csavarodását és kopását. „Több fogóvariációt is kipróbáltunk, és a robot beprogramozása mindössze 5 percet vett igénybe” – meséli Heinz. „Ez volt a létező legegyszerűbb módszer.”