Az ország 21 tartományában körülbelül 700 bíróság vette igénybe eddig az internetes szolgáltató nyújtotta lehetőségeket, ingatlanokat, autókat, de még szeszesitalokat és mobiltelefonokat is értékesítve a jogerős ítéleteket követően.
 

A Csiangszu tartományi Taicsou város ítélőszéke például tavaly novemberben 351 millió jüan (16,1 milliárd forint) értékben dobott piacra ingatlanokat, s ezzel - a maga műfajában - országos csúcsot állított be. A tartomány összes bírósága 12 milliárd jüanra (553 milliárd forint) tett szert az ilyen online árverések során.
 

Közben a hagyományos aukciós házak forgalma ezen a téren visszaesett, egyrészt, mert működésük szigorú engedélyekhez kötött, másrészt a világháló nyilvánossága jobban szolgálja az egyre többet hangoztatott átláthatóságot. Korábban gyakori volt, hogy egyes elkobzott vagyontárgyak, ingatlanok áron alul keltek el szervezett összejátszással, ismeretségi körökben.
 

Az új, online árverési módszer sajtóbeszámolók szerint terjedőben van, és a kínai legfelsőbb bíróság is kiállt mellette öt évre szóló munkatervében. Az országos jogi napilap értesülései szerint az érintett kereskedelmi platformokon, amelyek eltekintettek szokásos jutalékuktól, eddig már több mint 90 ezer, "igazságügyi érintettségű" értékesítést bonyolítottak le.
 

A Pekingben jelenleg zajló éves parlamenti ülésszakon csütörtökön ismertették a legfőbb ügyészség és a legfelsőbb bíróság munkabeszámolóit. Az erről szóló jelentésekből kiderült, hogy az ügyészek tavaly 3664 olyan ügyben jártak el, amelyek vesztegetéssel, közpénzek elsikkasztásával voltak kapcsolatosak. Több mint 4 ezer hivatalnok ellen indítottak eljárást, közülük 28-an tartományi vezető, illetve miniszteri szinten működtek.
 

A bíróságok 44 ezer embert ítéltek el korrupciós ügyekben, köztük több mint kétezren épp a bíróságokon dolgozók közül buktak le. A kínai legfelsőbb bíróság közlése szerint az elfogott és elítélt korrupt tisztségviselők által törvénytelenül szerzett vagyont az állam maradéktalanul lefoglalta.