Az online tartalmak és az okoseszközök véget vetnek a hagyományos tévézésnek. Nem csupán valós időben nézzük a televízióban sugárzott műsorokat, hanem rögzítjük és visszanézzük azokat, online kölcsönzünk filmeket és videómegosztó oldalakat látogatunk. A tévézéshez már tévére sincs szükség, hiszen az okoseszközök bárhol és bármikor lehetővé teszik azt.
Az eNET 2014. december vége és 2015. január eleje között végzett okoseszközök használatával kapcsolatos kutatása szerint az okostelevíziók elterjedtsége hazánkban jelenleg 17%-os a felnőtt netezők körében. Ez egyelőre még alacsony a hagyományos televíziókéhoz képest, a jövőben azonban jelentős mértékű bővülés várható, ugyanis 12% tervezi a következő egy év során ilyen készülék vásárlását.
Az interaktív tévészolgáltatások és az okostelevíziók hasonló funkciói a hagyományos tévézéshez képest számos extra lehetőséget nyújtanak a felhasználói élmény javítása érdekében. Az okostévével rendelkező netezőknek már több mint kétharmada legalább részben ki is használja készüléke többletfunkcióit, melyek közül a más eszközökről történő saját médiatartalmak megtekintése (84%), a videónézés (83%) és a böngészés (73%) jár az élen. Alkalmazásokat már a válaszadók kétharmada szokott futtatni smart TV-jén.
Míg korábban a távirányító csak az éppen sugárzott műsorok közti választást, illetve a reklámok elkerülését biztosította, addig az okostévék és az interaktív tévészolgáltatások terjedésével az aktív választás lehetőségének kulcsává vált, mellyel igényeinknek megfelelően mi maguk dönthetünk a fogyasztani kívánt tartalmakról.
A hagyományos tévénézés mellett egyre nagyobb teret hódít az egyéb képernyőkön történő mozgóképes tartalomfogyasztás, és az ehhez szükséges eszközök már a felnőtt magyar internetezők többségének rendelkezésére is állnak: laptopot 66%, okostelefont 62%, asztali számítógépet 60%, tabletet pedig 34% használ.
Mind a négy eszköz esetében az online videónézés dominál a mozgóképes tartalomfogyasztást tekintve. A laptoppal és az asztali számítógéppel rendelkezők háromnegyede, a tablet és az okostelefon tulajdonosoknak pedig már több mint kétharmada szokta készülékét legalább időnként videónézésre (is) használni. Az élő tévéműsor megtekintése, valamint a tévéműsor visszanézése egyelőre kevésbé jellemző, bár mindkettő a laptopot használók körében a legnagyobb arányú, még esetükben sem éri el a 20%, illetve a 40%-ot.
Már nem csak az tehát a kérdés, hogy milyen tartalmat fogyasztunk, hanem az is, hogy milyen képernyőn tesszük azt. Bár a tévé szerepe továbbra is sokak számára meghatározó, kizárólagossága megszűnőben van, mivel már a felnőtt netezők 80%-a legalább egy másik eszközt is használ a tévé mellett vagy helyett mozgóképes tartalmak fogyasztáshoz. A tévének így folyamatosan meg kell küzdenie a figyelemért a többi képernyővel. A tabletek és az okostelefonok mobilitásuknak és könnyű használhatóságuknak köszönhetően a tartalomtípusok mindegyikénél egyre meghatározóbbá válnak, hiszen segítségükkel bárhol és bármikor, akár hagyományos tévénézés helyett, akár közben is tudunk tartalmakat fogyasztani. A fogyasztás módját is megváltoztatták, mivel ezeket jellemzően egyedül, míg a tévét inkább közösen használjuk.
Az eNET friss felmérése alapján a streaming, vagyis az online filmnézési lehetőséget nyújtó és videómegosztó oldalak jelentik a legnagyobb kihívást a hagyományos tévénézés számára, ugyanis már a felnőtt internetezők 42%-a szerez be filmeket ezekből a forrásokból. Fájlcserélő oldalakat 39% használ rendszeresen. A válaszadók közel ötöde rögzíti a televízióban sugárzott műsorokat, és több mint tizedük szokott online videótékából kölcsönözni.
A videómegosztó oldalak közül továbbra is a YouTube az abszolút favorit, az internetezők 95%-a szokta valamilyen rendszerességgel látogatni, míg az Indavideo és a Videa esetében ez az arány mindössze 54%, illetve 45%. Gyakoriságot tekintve is tarol a YouTube: a válaszadók több mint negyede naponta látogatja, harmada pedig hetente többször.
Az online tartalmak elérhetőségének bővülése nem csak a lehetőséget, de az igényt is megteremtette a tartalmak típusának, és a fogyasztás módjának aktív alakítására. Bár ezek kihasználása még főként a fiatalabb korosztályokra jellemző, azonban már az idősebbek körében is megkezdte hódítását, amit az okoseszközök dinamikus terjedése szükségképpen tovább erősít majd.
Az elmúlt évek változást hoztak a mozgóképes tartalomfogyasztásban: a tartalmak a televíziós műsorszolgáltatók által sugárzott programok mellett számos más forrásból beszerezhetővé váltak, és gyarapodott az ezek megtekintését lehetővé tévő képernyők száma is. Többé már nem vagyunk a nappalihoz kötve, ha mozgóképes tartalomról vagy tévénézésről van szó, hiszen az okostelefonok és tabletek a mobilinternet révén kiszabadítják a televíziót a lakásból. Segítségükkel bárhol és bármikor nézhetünk tévét, ahol és amikor csak kedvünk tartja. Mindezek a felhasználók igényeit is átalakították, megteremtve a tudatos fogyasztót, aki maga dönti el, hogy milyen tartalmakat mikor és hogyan fogyaszt.