A médiahatóság özleményében azt írta: a négymillió magyar háztartás egynegyedét, egymillió háztartást érint a gyermekek biztonságos internetezése. A kutatások arra utalnak, hogy a gyerekek jelenléte a háztartásban a legerősebb társadalmi ösztönzője az internet terjedésének. Hozzátették: a magyarországi internethasználókat felmérő vizsgálatok szerint a 18 év alattiak körében az internet elterjedésének egyik legfontosabb oka az iskola, mivel egyre több tanár kéri beküldeni interneten a házi feladatot vagy ad fel internetes anyaggyűjtést feladatként, és sokan közösségi oldalakon keresztül tartják a kapcsolatot tanítványaikkal. Emellett a gyereknevelésben a szülők jutalmazásként vagy a gyerekek figyelmének lekötésére is használják az internetet, amely sok esetben átveszi a tévé szerepét - írták.

 

 

Az NMHH kitért arra is, hogy a legtöbb szülő pedagógiai eszközökkel, beszélgetéssel, megfigyeléssel, magyarázattal igyekszik megóvni gyermekét az internet lehetséges veszélyeitől. Hozzátették: az adatok alapján ennek részben oka, hogy a szülők tájékozatlanok a technikai megoldásokkal kapcsolatban, illetve, hogy a gyerek ügyesebb náluk, így sok esetben könnyen kikapcsolja vagy átlép a szülők által állított technikai akadályokon.
 

Már az alsó tagozatos korú gyerekkel élő internetező felnőttek közül is minden ötödik azt mondja, hogy a gyerek jobban ért nála az internethez. A középiskolás korú gyerekekkel élő felnőttek egy része (37 százaléka) elismeri, hogy a gyerek többet tud, a relatív többség azonban úgy gondolja, hogy ő maga is ért annyira az internethez. A 14 éves vagy idősebb gyerekeknél pedig még árnyaltabb a kép (a 14-18 év közöttiek életkoruk miatt már anonim felmérésben is megkérdezhetők és ütköztetni lehet a véleményüket a szülőkével). A gyerekek nagy többsége (71 százalék) teljesen biztos benne, hogy ügyesebb, mint a szülei, és csupán húszból egy állította ennek ellenkezőjét.
 

Közölték: a káros tartalmaktól védő szoftvereket vagy böngésző-kiegészítőket kevés szülő ismeri, vagy ha tudnak is róluk, nem használják őket. A gyerekekkel élő internetezők közül sokan (78 százalék) hallottak a gyermekvédelmi eszközökről, de a számítógépre telepíthető megoldásokat ismerők (72 százalék) csak egészen kis része (6 százalék) tudott legalább egyet megnevezni közülük.
 

Az NMHH hozzáfűzte: a gyerekek internetezését korlátozó szűrőszoftvereket ismerő, de azokat nem használó szülők általában a pedagógiai eszközöket, a nevelést, elbeszélgetést célszerűbbnek tartják, illetve sokan - gyerekek és felnőttek is - úgy vélik, hogy a gyerek internetezésének szoftveres korlátozása, figyelése rontaná a szülő és a gyerek közötti viszonyt. A technikai helyett a pedagógiai eszközöket nemcsak azért részesítik előnyben a szülők, mert sokan közülük kevésbé értenek az internethez, mint kamasz fiuk vagy lányuk, hanem mert más, a médiában a gyerekekre esetleg káros tartalmaktól is inkább a hagyományos, beszélgetős módszerrel igyekeznek megóvni őket - írták.
 

A médiahatóság felhívta a figyelmet: Magyarországon minden oktatási intézményben és nyilvános könyvtárban a kiskorúak védelme érdekében kötelező a szűrőszoftver használata, az ingyenes szűrőszoftvert pedig az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatóknak ingyenesen kell biztosítaniuk, és letölthetővé tenni honlapjukon.
 

Részletezték: a szülő a gyermekvédelmi szűrőszoftverekben előre beállított, például életkor szerint megkülönböztetett profilokból választhat, így a kezelésben kevésbé jártas felnőttek is egyszerűen használhatják azt. Lehetőség nyílik a finomhangolásra, a kulcsszavak, a letiltott vagy engedélyezett oldalak, a napi használati idő bővítésére, szűkítésére, testre szabására is. Kiemelték: a magyar nyelven működő szűrőszoftver és az Internet Hotline elérhető a www.gyermekbarat.nmhh.hu weboldalon.