Egy kutatócsapat olyan fényérzékelő rendszert fejlesztett ki, amely folytatólagosan és diszkréten rekonstruálja az emberi testtartást, ezzel elősegítheti olyan „okosterek” létrehozását, amelyben a felhasználók egyszerűen gesztusokkal manipulálhatják környezetüket.
A fény többféle szerepet tölt be életünkben, a világításon át az energiaforrásig, ám a látható fénnyel történő kommunikációban (Visible Light Communication - VLC) elért fejlesztések új dimenzióval egészítik ki e listát, méghozzá az adatkommunikációval.
A VLC az adatokat az emberi szemnek érzékelhetetlen, nagy frekvenciájú fényintenzitás-változásokként kódolja. A komplex jelfeldolgozást megkövetelő hagyományos rádiófrekvenciás rendszerekkel ellentétben a VLC energiahatékony fénykibocsátó diódákat alkalmaz az adatok olcsó, biztonságos, tiszta továbbítására jóformán korlátlan sávszélességen. Fényérzékelőkkel felszerelt bármely készülék hozzáférhet az adatokhoz a fényerősség-változások nyomon követésével.
Képzeljük csak el, milyen lenne egy „okostér” környezetünkben, ami kiaknázná a mindenütt jelen lévő fényt olyan közvetítő médiumként, amely integrálja az adatkommunikációt és az emberi érzékelést. A fotodiódákkal ellátott okosszemüvegek, -órák és -telefonok kommunikálhatnak a VLC révén.
Emellett a fény passzív érzékelő közegként is funkcionálhat. A felhasználók folyamatosan gesztikulálva vezérelhetik a készülékeket a Kinect vagy a Wii technológiájához hasonlóan. Ezúttal viszont nincs szükség kamerákra, vagy bármilyen más, a testen viselt vagy kézben tartott készülékre és szenzorokra, csak a LED-fényekre a plafonon és a fotodiódákra a talajon. A fény alapú érzékelésnél ezenfelül nincsen elektromágneses interferencia, és nem korlátozódik a gesztusok és tevékenységek előre meghatározott készletére sem.
A kutatók a VLC-re alapulva alkották meg a LiSense rendszert, hogy valós időben rekonstruálják az emberi test mozgását. A rendszer az emberi test által kreált árnyékokat használja a 3D-s emberi mozgás leképezésére valós időben.
Az árnyék alapú érzékeléshez a fejlesztők két kulcsfontosságú akadályt győztek le. Mivel a padlóra kirajzolódó komplex árnyékmintákhoz több fényforrásra van szükség a plafonon, ezért VLC-vel megtámogatott olyan fényforrásokat terveztek, amelyekkel elkülöníthetővé váltak a fénysugarak, és begyűjthetővé az egyes fényforrásokhoz járuló árnyékminták. Másodsorban pedig olyan algoritmus alkottak meg, amely rekonstruálja az emberi testtartást a padlón elhelyezett fotodiódák begyűjtötte kétdimenziós árnyékinformációval.
Forrás: ScienceDaily / hirado.hu