A kormány 2014 októberében fogadta el a Digitális Nemzeti Fejlesztési Programot, amely kitér arra, hogy a világháló mindenki számára elérhető legyen, az állampolgárok megtanulják használni az internetet és az infokommunikációs eszközöket, tájékoztatott Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a Kossuth Rádió G7 című műsorában.

2014 decemberében a fejlesztéseket nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a kormány, felgyorsítva a szükséges hatósági engedélyek beszerzését. Idén nyáron pedig olyan jogszabályokat alkottak, amellyel lebontották a hálózati fejlesztések útjában álló jogi akadályokat: így jelentősen egyszerűsödtek és gyorsabbá váltak az ügyintézési eljárások. Ezentúl azok a beruházók, amelyek új nyomvonalon létesítenek hírközlési közművezetéket, és a már meglévő hálózati szakaszokon legalább 100 Mbit/s sebességűre fejlesztik a sávszélességet, öt évig teljes közműadó mentességet kaphatnak.

A szolgáltatók azt vállalták, hogy több mint háromszázezer háztartásban saját forrásból valósítják meg a szükséges beruházásokat, a többi európai uniós forrásból jöhet létre, amelyre a pénzt pályázati úton lehet elnyerni. Erre a célra 68 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és jelentős mértékű hitel áll rendelkezésre, a több körös pályázat első ütemét augusztus végén írják ki, mondta el Solymár Károly Balázs a műsorban.

Magyarországon ma még több mint negyven százalékos a digitális írástudatlanság, azaz százból negyven ember még soha nem használt számítógépet, internetet. Nyolcvan százalékuk a 45 év fölötti korosztályból kerül ki. Ez azért is okoz komoly gondot, mert a munkaerőpiacon már most is, de a következő években egyre inkább alapvető elvárás lesz a számítógépes tudás.

Az 5-21 éves korosztálynál viszont az internetkapcsolat már-már a függőséghez hasonlítható. Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus a műsorban elmondta: a Z-generáció nagyon sok időt tölt a virtuális térben, folyamatosan több médiacsatornát használ, az emberi kapcsolataikban azonban viszonylagos magányosság tapasztalható.

Solymár Károly Balázs hozzátette: bár az infokommunikációs eszközöket folyamatosan használja ez a korosztály, ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyek a munkaerőpiacon fontosak.

Az Európai Unióban az egységes digitális piac kiépítése 2020-ra valósul meg. Az a vállalás, hogy Magyarország a szélessávú lefedettséget két évvel korábban megvalósítja, azért is nagyon fontos, mert ez a magyar gazdaság számára versenyelőnyt biztosít majd.

Forrás: Kossuth Rádió, G7 / hirado.hu