Az iskolakezdéssel aktuálissá válik a kérdés, hogy hogyan kommunikálnak egymással a családok, akik a nap nagyrészét külön töltik egymástól? Aki valaha is elgondolkodott már azon, hogy milyen hatással vannak a kommunikációs technológiák a modern családok életére, annak érdekes olvasmány lehet az Ericsson ConsumerLab legújabb kutatása. Tény, hogy a kommunikáció mennyisége növekszik, ugyanakkor arányaiban kevesebb lett a beszélgetés és több a szöveges üzenet. Márpedig akármilyen hihetetlen, a gyerekek valójában több időt szeretnének személyesen eltölteni a szüleikkel.
Akutatás, amely „Hozzuk közelebb a családokat” címmel jelent meg, azt mutatja be, milyen hatást gyakorol a kommunikációs technológiák terjedése a családi kommunikációra; megvizsgálja, hogyan kommunikálnak egymással a családtagok személyesen vagy különböző technológiák segítségével, és felteszi a kérdést, hogyan alakította át a családok életét a technológia. Az Ericsson ConsumerLab kutatói az adatfelvételt családi fókuszcsoportokkal, és szülőkkel az otthonukban folytatott interjúk során végezték, ezt egészítette ki egy online felmérés is, több mint 1000 kitöltővel.
A mobiltelefon tökéletes eszköznek látszik arra, hogy az elfoglalt, ingázó, iskolán kívüli tevékenységekre rohanó családtagokat, a nap folyamán összekapcsolja egymással. A családok többsége azt állítja, hogy az ilyen jellegű technológiák alkalmazásával többet kommunikálnak egymással, jobban megismerik egymást és az a tapasztalatuk, hogy a technológia hét közben jelentősen megkönnyíti az élet mindennapi dolgait és a logisztikát.
A mobilkommunikáció azt jelenti – legalábbis elméletben –, hogy a gyerekek és a szülők bármikor felvehetik egymással a kapcsolatot, amikor egymástól távol vannak.
A családi étkezések és a gyerekek iskolába vitelére fordított idő értékes együtt töltött időnek számítanak. Ugyanakkor a családtagok között zajló mobilkommunikáción belül a hanghívások alkalmazása már háttérbe szorult a szöveges üzenetek mögött, amelyek aránya az elmúlt évben tovább nőtt. Az SMS biztosítja, hogy az üzenetek a család valamennyi tagjához könnyen és gyorsan eljussanak.
Ugyan még nem jellemző, de a családok egy része alkalmazásokat használ az egymás közötti kommunikációra, mint pl. a WhatsApp. A számok azt mutatják, hogy azok a szülők, akik igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat, ötször többet kommunikálnak egymással, és nyolcszor többet a gyerekeikkel. A gyerekek azonban olyan kommunikációs platformokat is használnak, mint az Instagram és a SnapChat, különösen, ha a barátaikkal szeretnének kommunikálni.
Nem meglepő, hogy az új kommunikációs szolgáltatásokkal a szülők számára újfajta aggodalmak is megjelentek. A jelentés szerint a szülők manapság új szabályokat fektetnek le és hatékonyabb felügyeletet gyakorolnak a gyermekeik eszközei felett. Mivel a mobileszközök egyre fontosabbak lesznek számunkra, egyre nagyobb kérdés az is, hogy mikor és mennyit használjuk azokat. A szülők és gyermekek kétharmada egyetért abban, hogy ez újfajta töréspontot jelent a családon belül, mely vitákhoz vezethet. Az okostelefonok generálhatják a legtöbb problémát.
A megkérdezett családok 72 %-a mondta azt, hogy a mobiltelefon használat korlátozását alkalmazzák büntetés gyanánt is.
A kommunikációs technológiák összességében pozitív hatással vannak ugyan a családokra, ugyanakkor vannak bizonyos árnyoldalai.
A tanulmányból kiderül, hogy tudatában kellene lennünk annak, hogy a telefonunk és a tabletünk iránti megszállottságunk értékes időt rabol el a családunktól. A gyerekek hét közben több személyes kommunikációt szeretnének a szüleikkel, márpedig a kommunikációs technológia erre nem nyújthat megoldást.
A „Hozzuk közelebb családokat” című jelentést teljes terjedelmében itt olvashatják el.