Vajon mi a közös az olyan világszinten sikeres technológia cégekben, mint az Über, a Foursquare vagy éppen a PayPal? A saját szegmensükben betöltött piacvezető szerep mellett az, hogy a techóriások alapítói már mindannyian létrehozták és sikeresen működtetik saját „startup gyárukat”.

Az itthon forradalmian újnak számító koncepció lényege, hogy egy állandó infrastruktúrával, fejlesztői, üzletfejlesztési, mentor és marketing csapattal rendelkező startup stúdió a hagyományos techcég építéssel ellentétben nem mindent egy lapra feltéve, egy zseniálisnak vélt ötlet megvalósítására koncentrál, hanem kvázi gyárként párhuzamosan és futószalagon kísérletezik egyszerre több projekttel.

Mezítláb és rögös úton jár a legtöbb startup

Egy sikeres startupot felépíteni fájdalmas és problémákkal teli folyamat, ami hatványozottan igaz a kezdeti lépésekre. A hagyományos modell szerint mindenekelőtt meg kell találni a megfelelő problémát és az arra megoldást kínáló ötletet. Azután rövid idő alatt kell toborozni egy kiváló szakemberekből álló, eltökélt és kiegyensúlyozott csapatot. Majd meg kell találni a kezdeti finanszírozáshoz szükséges tőkét. Nem utolsó sorban pedig ki kell építeni a fizetőképes, nemzetközi felhasználói kört. A nem ritka kudarc esetén pedig meg kell akadályozni a csapat széthullását.

A fejlődő piacokon még több a nehézség

Magyarország és a régió egyelőre a fejlődésben lévő kategóriába tartozik, ami a startup kultúrát illeti. Éppen ezért számos olyan sajátosság jellemző hazánkra és a környező országokra, melyek további nehezítő körülményeket jelentenek a startuppereknek. Ilyen a korai fázisú finanszírozási lehetőségek, befektetőcsoportok és angyalok hiánya, vagy azok tapasztalatlansága. Nagy probléma továbbá, hogy kevés az olyan szakember, aki startup építés és nemzetközi piacra lépés terén elmélyült tudással, illetve az ehhez szükséges, megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Továbbá hiányzik az az erős vállalkozói kultúra, attitűd is, ami a több éve multinacionális cégnél vagy akadémiai közegben dolgozó alkalmazottat, kutatót arra ösztönözzön, hogy a piacon felismert valós probléma megoldására, az eddig megszerzett kapcsolatai és tudása felhasználásával saját vállalkozást indítson.

A „startup gyár” a megoldás?

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyre nagyobb teret nyer a „startup gyár” modell. Ennek a hagyományostól gyökeresen eltérő megközelítésnek a sajátja, hogy egy stúdióként működő cég komplett infrastruktúrát, illetve főállású csapatot működtet, amely egy időben számos startup felépítésén dolgozik. Az ilyen „startup gyárak” bátran kísérleteznek több ötlettel is egyszerre, hiszen a bukás, vagy esetleges sikertelenség esetén sincs tragédia, a cél, hogy a számos projektből legalább egy-kettő érjen el átütő nemzetközi sikert.

Drukka: a magyar úttörő

Hazánkban és régiós szinten a Drukka nevű startup stúdiónak lehet a legnagyobb esélye arra, hogy közép-kelet európai szinten is meghatározó szereplővé nője ki magát. „A Drukka egy innovatív, de tőlünk nyugatra már sikeres koncepciót próbál meghonosítani a magyar és régiós piacon. A modell eredményességét bizonyítja, hogy eddigi működésünk során már több olyan startup létrehozásában vettünk részt, melyek jelentős nemzetközi sikereket értek el. Számos, általunk felépített startupot értékesítettünk már, illetve érdekeltségeinkbe már több tízmillió dollár értékű befektetést is sikerült bevonnunk. Célunk, hogy az általunk menedzselt startupok kelet-közép európai szinten érjenek el piaci sikereket” – hívta fel a figyelmet Bohner Tamás a Drukka alapítója.

A Drukka jelenleg 7 startup felépítésén dolgozik aktívan, ezek között található takarítás közvetítő alkalmazás (Helpy), Bitcoin fizetési megoldás (COinPay), vagy éppen üzleti szolgáltatás közvetítő alkalmazás (Frimplace.com).