Az államtitkár hozzátette: a minisztérium cserébe vállalja, hogy a fejlesztéssel érintett területekre nem nyújt állami vagy uniós támogatást más piaci szereplőknek. További 270 ezer háztartás elérésére tesz önerős vállalást az Invitel, a UPC, a Tarr Kft. és hetven másik szolgáltató, az erről szóló megállapodásokat a következő két hétben írják alá a felek.

 

Felidézte, hogy csaknem 1 millió háztartásban még nem érhető el a nagysebességű internetszolgáltatás. A Digitális Magyarország (DM) kormányzati program mintegy 500 ezer családhoz, vállalkozáshoz, valamint közintézményhez juttatja el a szélessávot, a fennmaradóknál önerős szolgáltatói kiépítés valósul meg.

 

Kara Ákos úgy vélte, hogy a digitális eszközök és az internet használata ma már nem választás kérdése, a DM ezért a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki célul. Azt vállalták, hogy 2018-ra többek között minden háztartásban elérhetővé válik a gyors szélessávú internet-hozzáférés, a digitális írástudás elterjedésével pedig javul az állampolgárok egyéni életminősége.

 

Az államtitkár az eddig elért eredmények közül kiemelte, hogy hálózati térkép készült Magyarországról, így pontosan azonosíthatóak a fejlesztésre szoruló területek, 2015 júliusában olyan törvénymódosító csomagot fogadtak el, amely ösztönzi a fejlesztéseket. Például 5 éves közműadó-mentességet kapnak azok a cégek a hálózatukra, amelyek újonnan épülnek, illetve 100 Mbps sávszélességet tud biztosítani.

 

Az országos lefedettség megteremtéséhez továbbá 2015 augusztusában megnyílt GINOP pályázaton 68 milliárd forint vissza nem térítendő és 10 milliárd forint visszatérítendő uniós és hazai támogatási forrás áll rendelkezésre azokban a felzárkózó régiókban megvalósuló fejlesztésekre, ahol a szolgáltatóknak nem éri meg kizárólag piaci alapon beruházni a hálózatok kiépítésébe.

 

Solymár Károly Balázs, az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: az önerős vállalásokat és a pályázati forrásokból megvalósuló fejlesztéseket is nyomonköveti a kormányzati informatikai fejlesztési ügynökség, ellenőrzi, hogy valóban megvalósult-e a vállalt projekt. Hozzáfűzte: a hálózatok 7 évig nyílt hálózati kötelezettség alá esnek, tehát a közpénzből épült hálózatot meg kell nyitnia más szolgáltatók számára is, hogy megjelenjenhessenek a piacon, így a tervek szerint elérhető áron lesz a szolgáltatás.

 

Máthé Balázs, a Magyar Telekom jogi és társasági ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a saját erőforrásból megvalósított beruházás eredményeként 2015 végéig országszerte 440 ezer háztartás, 2018-ig pedig további 50 ezer háztartás számára válik elérhetővé a nagysebességű szélessávú internet a Telekom hálózatán. Ebből 230 ezer háztartás olyan úgynevezett fehér területeken található, ahol eddig még egyik szolgáltató sem volt jelen vezetékes internetszolgáltatással, vagy nem biztosított legalább 30 Mbps sebességű internetet.    

 

Hozzáfűzte, hogy emellett a vállalat a fejlesztések helyszínein külön edukációs programokat is szervez az ott élők digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében. Elindul továbbá a digitális hálózatok fejlesztésére kiírt pályázaton, és így pályázati forrásokat is használhat majd a további hálózatépítésre.