A Westel Rádiótelefon Kft. (Westel 450) 1989. december 4-én alakult meg a Matáv (ma Magyar Telekom) és az US West vegyesvállalataként, hogy analóg rádiótelefon-szolgáltatást nyújtson a 450 MHz-es frekvenciatartományban. A Közép-Európában első ilyen jellegű szolgáltatást csaknem egy évvel később, 1990. október 15-én indították, kezdetben három bázisállomással, egy digitális központtal és egy budapesti értékesítési ponttal.

Az érdeklődés óriási volt, három héttel az indulás után már 15 ezren használták a szolgáltatást, jóllehet szerződéskötéskor akkoriban csillagászatinak számító összeget, 75 ezer forint belépési díjat kellett fizetni. A havi díj 6300 forintra rúgott, ehhez jött a mintegy négy kilogramm súlyú, táskaméretű készülékek 70-115 ezer forintos ára, ráadásul nemcsak a kimenő, hanem a bejövő hívások után is fizetni kellett.

Három évvel később, 1993 végére a Westel 450 előfizetői a három kapcsolóközpontnak és a 400 bázisállomásnak köszönhetően már az ország egész területén telefonálhattak készülékükkel. A szolgáltatás a 06-60-as körzetszámon volt elérhető, a telefonszámok kezdetben ötjegyűek, 1992-től hatjegyűek voltak. Az analóg rendszerű mobilszolgáltatás iránti kereslet a GSM mobiltelefonok megjelenésétől egyre kisebb lett, de a mobiltelefonálás a digitális technológia kínálta új lehetőségek köszönhetően továbbra is gyorsan terjedt.

Az egységes nemzetközi szabványon alapuló, a 900 MHz-es frekvenciatartományban szolgáltató GSM (Global System for Mobile Communication) rendszernek számos előnye volt az analóg rádiótelefon-hálózatokkal szemben: jobb minőségű beszédkódolás, nagyobb hálózati kapacitás, szöveges üzenetek (SMS) küldésének lehetősége, hangposta, hívások indítása és fogadása külföldről (roaming). A készülékek mérete is zsugorodni kezdett, a táskaméretű "mobilokat" felváltották a kisebb, zsebre vágható telefonok.

A GSM-szolgáltatásra 1993-ban kapott koncessziót a skandináv-magyar tulajdonú Pannon GSM (ma Telenor), továbbá a Matáv és a US West vegyesvállalata, a Westel 900 (2004-től T-Mobile, 2006-tól Magyar Telekom). A két cég nagyjából egy időben, 1994. március végén indította el mobilszolgáltatását. A magyarországi piacra 1999. november 30-án lépett a harmadik szolgáltató, a Vodafone, amely kezdetben vetélytársai hálózatát használta, de rövid időn belül kiépítette sajátját. Magyarországon akkor már 1,2 millió előfizetést regisztráltak, míg napjainkban 11 millió fölötti a számuk.

Az évtized végére a Westel 450 piaca leszűkült, a lemorzsolódó előfizetők jelentős része a Westel 900-zal szerződött. A Westel 450 koncesszióját 2003-ban mondta fel, ezzel a 06-60-as behívószámon elérhető hálózat szolgáltatása megszűnt.

A mobilcégek ügyfelei egyre több értéknövelt szolgáltatás között válogathattak, bővült a készülékkínálat is. Megjelentek az előre fizetős, kártyás konstrukciók; a mobilszámok 1998-ban változtak hatjegyűről hétjegyűre. Az ezredfordulóra a GSM-szolgáltatók gyakorlatilag teljes országos 2G-s lefedettséggel rendelkeztek. Ezután indultak a csomagkapcsolt adatszolgáltatások (GPRS - General Packet Radio Service), és megjelent az MMS (Multimedia Messaging Service) szolgáltatás is. 2001-ben a mobilinternettel elérhető sebesség 9,6 kbps volt, azaz egy DVD-filmet 45 nap alatt lehetett volna letölteni - ma ez 10 percbe sem telik. A szolgáltatók ekkor már az országos 3G hálózat kiépítésén dolgoztak, így jelenhettek meg a korlátlan adatátvitelt nyújtó 3G-s adatdíjcsomagok. Erre szükség is volt, mert terjedni kezdtek az okostelefonok.

A mobilhálózatok a beszélgetéseken túl ma már a gyors adatátvitel területén is versenyképes megoldásokat kínálnak. A 2010-es évekre a negyedik generációs (4G) mobilhálózattal nagyságrendekkel gyorsabb le- és feltöltési sebesség érhető el, azaz még utazás közben is legkevesebb 100 megabit/másodperces adatforgalmat lehet elérni, az online alkalmazások és játékok használata a mobilhálózaton keresztül még könnyebbé vált.

Forrás: hirado.hu / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum