Ma az írásbeli kommunikációnak számtalan, az élőbeszédhez nagyon hasonló formája létezik: blogok, posztok, e-mail stb. A gyors válaszadásból és a helyesírás ismeretének hiányából adódó hibák azonban kínos helyzeteket szülhetnek, vagy kárt okozhatnak „elkövetőjüknek”. Kiábrándító, ha önéletrajzunk hemzseg a pirossal aláhúzott helyesírási hibáktól, ráadásul már az első szűrőn kieshetünk egy állásjelentkezésnél. Az ilyen hibák a figyelmetlenség, többszöri ismétlődés esetén pedig a műveletlenség hatását keltik, miközben az online szabályzatot csupán néhány másodperc átfutni. Hasonlóan rossz fényt vet egy cégre vagy termékére, ha helyesírási hibát tartalmazó hirdetéssel kívánják felhívni a figyelmünket, de magánemberként sem tüntetjük fel magunkat előnyös színben, ha lakásunkat „2 szoba+hal”-ként kínáljuk, vagy társkeresésnél már az első üzenetváltásnál elvesszük a másik fél kedvét a folytatástól.

„Mivel a helyesírás-ellenőrző program ma már kötelező tartozéka a szövegszerkesztőknek, ezért sokan legyintenek, hogy fölösleges aggódni, hiszen az úgyis kijavítja, amit írtunk. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a helyesírás-ellenőrzők sem hibátlanok, és nem minden felületen (posztok, kommentek, sms-ek, kézzel írott önéletrajzok vagy motivációs levelek) alkalmazhatók” - mondta el Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó szerkesztőségvezetője.

Vannak olyanok is, akik ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy mások nyelvtani hibáit kijavítsák, ez a kényszerbetegség az ún. Grammatical Pedantry Syndrome (GPS). Persze nem kell átesni a ló túlsó oldalára, elég, ha a magunk helyesírására figyelünk. Ebben nyújt segítséget A magyar helyesírás szabályai új, 12. kiadása, amelyet nyomtatott, online és alkalmazás formájában is segítségül hívhatunk.