Óra, szemüveg, karkötő, telefon, termosztát, kamera, riasztó – egyre több eszköz válik körülöttünk okossá azzal, hogy rákapcsoljuk a világhálóra. Információkat küldenek nekünk és kommunikálnak rólunk, riasztanak, figyelmeztetnek. Intelligenssé válnak az autók és a lakások.
Egyre több minden válik körülöttünk, rajtunk okossá, hiszen számos olyan informatikai eszköz jelent meg, ami viselhető is. Okosodnak az autók és intelligenssé válnak a lakások.
Nyolcvan százalékkal nőtt a hálózaton keresztül egymással kommunikáló gépek száma világszerte, a becslések szerint ma már legalább 4,4 milliárd ilyen kütyü van. A bővülés a szakemberek szerint rendkívül gyors lesz, a különféle okoseszközök száma négy év múlva megközelítheti a 11 milliárdot.
Ma már nem a technológián kell törni a fejünket, hanem azon, hogy milyen eszközt akarunk okossá tenni, véli Bodnár Ádám, a HWSW szakújságírója. Vázolta, az okoseszközök robbanásszerű megjelenése az okostelefonokkal kezdődött. Ezekkel párhuzamosan megindult a vezeték nélküli széles sávú hálózatok terjedése, és a vezeték nélküli internetkommunikációra képes eszközök mérete és költsége is alaposan lecsökkent.
Ekler Péter az intelligens otthonokról beszélt a műsorban. Elmondta, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen olyan megoldásokat fejlesztenek, amelyekkel egy mobilkészülék segítségével az otthoni környezetünk egyszerűbben és jobban használható, irányíthatók az otthoni eszközeink, lekérdezhetők az információk. Egy egyszerű, ötös konnektorelosztót vettek alapul, s bluetooth és wifi távvezérlő modulokat adtak hozzá, amelyekhez telefonokkal lehetett csatlakozni, így ennek az eszköznek a konnektorait egyesével lehetett kapcsolni. Továbbfejlesztették, s egy fogyasztásmérő logikával meg lehetett állapítani, hogy az adott konnektor és a rajta lévő egységek mennyi energiát fogyasztanak. A wificsatlakozással pedig bárhonnan irányíthatóvá vált az eszköz.
Egyre több a viselhető okoseszköz, és az egészségügyben is hasznosítják a technológiát. Az okoseszközök emellett felhasználhatók a mezőgazdaságban. Egy búzatáblán például le lehet tenni olyan szenzorokat, amelyek mérik, hogy mennyi csapadék esett, milyen a talaj összetétele. Egész állatcsorda is megfigyelhető okoskészülékekkel.
Gyakorlatilag tehát szinte mindenbe tehető szenzor, minek folytán az adott eszközök elképesztő mennyiségű adattal láthatnak el bennünket, az adatok hasznosítására pedig egészen új iparág épülhet.
Forrás: Kossuth Rádió, Közelről, hirado.hu