A globális munkaerőpiacon 2020-ra minden második munkavállaló az úgynevezett Y generáció tagja lesz (1980 és 2000 között születettek). A PWC felmérése szerint a fiatalok a munkahelyeiken ugyanazokat a technikai feltételeket várják majd el, amelyekhez otthon és a tanulmányaik során hozzászoktak, vagyis gyakori online kommunikációt, közösségi médiát, kollaborációs eszközöket és flexibilis munkavégzést.
Az Y generáció tagjainak nagy többsége – Nyugat-Európában 78, Közép és Kelet-Európában 92 százaléka – véli úgy, hogy IT tudása megkönnyíti számára az álláskeresését, és ugyanilyen arányban részesítik előnyben azokat a vállalatokat, amelyek a legújabb technológiai eszközöket biztosítják a munkavégzéshez.
„A milleniumi generáció megjelenése a munkaerőpiacon komoly kihívás elé állítja a munkaadókat. A legtehetségesebb munkavállalók megszerzése és megtartása érdekében új munkamódszereket kell bevezetniük” – mondta Friedl Zsuzsanna, a Microsoft Magyarország HR igazgatója. Hozzátette:„Másfelől azonban nincs változás az ezt támogató munkavállalók nélkül. A fiatalok tudásukkal és új hozzáállásukkal hatékonyabbá tehetik a cégek működését és segítenek lépést tartani a technológiai változásokkal.”
A technológia váltás, és az együttműködésre épülő új munkamódszerek bevezetése az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) szerint nemzetgazdasági érdek, ugyanis e nélkül elképzelhetetlen az IT szakemberek itthon tartása, illetve a magyar gazdaság felzárkózása a fejlett, nyugati gazdaságokhoz.
Egy friss EY tanulmány arra is rámutatott, hogy sok fiatal épp a csapatmunkát támogató eszközök, és a rugalmas munkavégzés lehetőségének hiánya miatt vált munkahelyet. Ez a két szempont a munkahely elhagyása irányába mutató első öt tényező között szerepel az esetükben az alacsony bér, a karrier lehetőségek hiánya és a gyakori túlóra mellett. Az Ipsos közvélemény kutató által 32 országban elvégzett felmérés szerint a munkavállalók 39 százaléka elégedetlen a csapatmunka szintjével jelenlegi munkahelyén és 40 százalékuk gondolja azt, hogy a vállalati közösségi média használata előmozdítaná ezt. A Deloitte hat európai országban vizsgálta meg ugyanezt és felmérésük szerint a munkavállalók több mint fele (56%) véli úgy, hogy kevés az együttműködés és az innováció a vállalatukon belül, és csak 10 százalékuk állította azt, hogy saját munkahelye mindkét téren élen jár. Az ilyen vállalatok munkavállalói 34 százalékkal elégedettebbek azoknál, akik az innovációt és a csapatmunkát háttérbe szorító munkahelyeken dolgoznak.
A fiatalok a munkahelyeiken is előszeretettel használják a jól ismert Skype-ot, ennek vállalati verzióját jelenleg több mint 100 millió ember alkalmazza a munkahelyi kommunikációban. A milleniálisok 41 százaléka mondta azt, hogy szívesebben kommunikál ilyen módon a munkahelyén, mint személyesen vagy akár telefonon. Így érthető, hogy 64 százalékuk miért szeretne alkalmanként otthonról dolgozni, 66 százalékuk pedig a munkaidő beosztást is rugalmasabban kezelné.
A munkaadók elvárásai is alkalmazkodtak a kor követelményeihez. Amellett, hogy a jó kommunikációs készség írásban és szóban, az ügyfélközpontúság, a részletekre való odafigyelés, a jó szervező és problémamegoldó képesség továbbra is fontos követelmények, a Microsoft irodai alkalmazásainak ismerete is bekerült az első három legfontosabb munkaadói elvárás közzé. Figyelemre méltó az IDC felmérés megállapítása, miszerint az MS Office alkalmazások ismeretét a magas jövedelmet kínáló pozíciók 15 százalékánál írják elő!
A felhőben tárol adatok lehetővé teszik az otthoni munkavégzést, illetve azt is, hogy a munkavállalók növekvő arányban használhatják akár a saját eszközeiket is a munkahelyeken: a Gartner felmérése szerint 2016-ban, világszerte a vállalatok 38 százaléka tervezi lehetővé tenni ezt. Magyarországon az Intel felmérése szerint 2014-ben a vállalatok 18 százaléka támogatta a saját eszközök munkahelyi használatát, ám az elmúlt évben további 6 százalék irányozott elő ilyen jellegű intézkedést, mivel ettől az elavult eszközpark gyors korszerűsítését remélik.