Az üzleti bizalmi index emelkedése a szolgáltató cégek látványosan megugró, másfél évtizede nem tapasztalt optimizmusának eredménye. Az ipari várakozások minimálisan javultak, az építőipariak hasonló mértékben romlottak, a kereskedelmiek pedig lényegében nem változtak. Az iparban javult az elmúlt időszaki és a várható termelés, valamint a rendelésállomány – ezen belül az exportrendelések - megítélése. Valamelyest nagyobbnak érezték viszont a válaszadók a készleteket. A termelés bőví-tésének fő akadálya az elégtelen belföldi kereslet és a szakképzett munkaerő hiánya. Az építőiparban a mélyépítő cégek várakozásai romlottak, a magasépítőké nem vál-toztak, vagyis a bejelentett lakáspolitikai intézkedések egyelőre nem növelték az op-timizmust. Januárban az előző háromhavi termelés megítélése nem változott, a ren-delésállományé viszont romlott. A kereskedelmi bizalmi index továbbra is bennma-radt az immár az elmúlt két évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése az emelkedőnek érzett készletszint ellenére javult, a rendeléseké nem változott. A szolgáltatói bizalmi index utoljára 2000 őszén volt ilyen magas. Jobb lett az általános üzletmenet és a forgalmi helyzet, valamint az értékesítési kilátások meg-ítélése is. 

 

A foglalkoztatási szándék az ipar kivételével minden ágazatban erősödött, a lakosság munkanélküliségtől való félelme azonban decemberhez képest nem változott. Az áremelési törekvés az iparban és meglepő módon a szolgáltató szférában visszafo-gottabb lett, a kereskedelemben viszont élénkült. Az építőiparban az áremelésre és árcsökkenésre számító cégek aránya azonos, vagyis árnyomás továbbra sem érezhető. A fogyasztók inflációs várakozása tovább csökkent. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban érezhetően javult (legkevésbé az iparban), s mindegyikben több a javulásra, mint a romlásra számító cég. A lakosság véleménye is kedvezőbb lett, de körükben a pesszimisták vannak némi többségben.

 

A fogyasztói bizalmi index a decemberi enyhe növekedést követően januárban gyorsuló ütemben emelkedett.  A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét és meg-takarítási képességét is jobbnak ítélte, mint az előző hónapban. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése viszont decemberhez képest kissé pesszimistább lett.

 

 

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

 

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

 

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.