Ma már szinte nincs olyan munkakör, amelyhez ne lenne szükség minimális informatikai alapismeretekre, akár saját vállalkozásunk van, akár alkalmazottként dolgozunk. A magabiztos szövegszerkesztés, táblázatkezelés, fájlkezelés a munkaerő-piaci esélyeinket is javítja, sőt, azt is kijelenthetjük, hogy feltétele annak. Megfelelő számítógépes ismeretek nélkül az állásinterjúkra sem érdemes elindulni! Ez egy olyan tudás, amit kortól és előképzettségtől függetlenül meg lehet szerezni. Két dolog azonban elengedhetetlen a sikerhez: a motiváció és a megfelelő intézmény kiválasztása.

 

„A motiváció változó. A legtöbben azért vesznek rész informatikai képzéseken, hogy javítsák a munkaerő-piaci esélyeiket, ők éppen munkát keresnek, vagy tudatosan készülnek a karrierváltásra. Mások fejlődni akarnak, vagy el akarják mélyíteni már meglévő grafikusi, kiadványszerkesztői, stb. tudásukat. Persze arra is van példa, hogy a munkáltatójuk iskolázza be őket.  A húszas éveik elején járók OKJ-képzésekre jönnek, a 40 felettiek szeretnének haladni a korral, és sokan 50 éves kor felett, felsőfokú végzettséggel iratkoznak be" – árulta el Herczeg Rudolf, a Ruander Oktatóközpont vezetője, aki azt is hozzátette a 60 év felettiek főleg azért jelentkeznek a tanfolyamokra, mert az internet segítségével kapcsolatot tudnak tartani az unokákkal, vagy éppen le szeretnék tölteni telefonjukra az átküldött fényképeket."

 

 

A legnépszerűbb informatikai OKJ-s képzések az informatikai rendszergazda, a szoftverfejlesztő és a számítógépszerelő/karbantartó, az informatikai szakmai képzések (nem OKJ-s) közül a webszerkesztő, az irodai számítógépkezelő és a kiadványszerkesztő tanfolyamra jelentkeztek 2015-ben a legtöbben.  A képzéseket jellemzően szeptemberben és januárban kezdik el. „Előképzettség nélkül is lehet szakmát szerezni" - meséli a Ruander Oktatóközpont vezetője. „ Úgy is lehet valaki programozó, ha elvégzi a "programozási alapok" modult, és ez után szakosodik. Ez legalább egy év, de biztos tudással tanulhat tovább. Ha valakiben megvan a kellő elszántság, ez a tudás egy egyetemi képzéssel is versenyeztethető, ha a hallgató több időt szán a tanulásra, és motivált" - teszi hozzá Herczeg Rudolf.

 

A jogszabályok szerint OKJ-s képzéseket kizárólag a hatályos felnőttképzési törvény szerint megszerzett engedély birtokában lehet folytatni. Ha nem OKJ-s, hanem ún. "egyéb szakmai" kategóriába tartozó informatikai képzést választunk, akkor is érdemes ún. "engedélyezett tanfolyamokat" indító intézményt választani. Az engedélyezett tanfolyamok már átestek egy minőségbiztosítási folyamaton, amelyet felnőttképzési szakértők felügyelnek. „Magyarországon is lehet jó állást találni megfelelő tudással. Az informatikai képzés egy életre szóló befektetés - képezzünk magunkat tovább minél előbb, és válasszunk körültekintően oktatási intézményt”- tanácsolja az Oktatóközpont vezetője.