A találmány működése tulajdonképpen olyan egyszerű, mint Kolombusz tojása: először is kell egy masszív üvegszálas technológiával megépített karosszéria, hogy a nagyjából ötliteres strandtáskából ne lehessen egykönnyen kiemelni értékeinket. Széfről lévén szó, nyilván szükség van egy biztonságos, rozsdamentes acél zárszerkezetre is, aminek a kulcsát (vagy épp digitális kódját) egy vízálló karpántra is rá lehet kötni (vagy kód esetén: a karpántba is be lehet építeni). Ha ezt a széfet befalaznánk, vagy belülről csavarral mondjuk a strandi öltözőszekrénybe rögzítenénk, akkor máris teljesítené értékmegörző funkcióját, de a lényeg itt épp a hordozhatóságban rejlik, amit egyrészt a GPS chip teremt meg, amely meghatározza a széf pozicióját: másrészt a kommunikációs hálózat, ami ahhoz kell, hogy mi is mindig tudjuk: merre jár a tojásunk; harmadrészt vannak szenzorok, amelyek érzékelik, ha a kütyüt illetéktelen kezek megmozdítják; és negyedrészt ilyen esetben hangjelzés is érkezik, hogy ha épp úszkálunk, akkor is odafigyeljünk értékmegőrzőnkre.

Így az egész már valóban egy intelligens mobil széf (azt is mondhatnák, hogy okos tojás), amelyet ugyan vállunkra is vehetünk, de az is elég, ha csupán internetes pórázzal kötjük fel a csuklónkra, akkor is, mindig velünk lesz, el nem veszítjük. A táskát nem is kell feltétlenül megvenni, hisz az is egy jó megoldás, ha a strandon - mondjuk egy napozóágy áráért - bérbe vesszük. Ebben a formában az is megoldható (a fejlesztők meg is oldották), hogy egy képernyőn az összes táska fizikai helyzete folyamatosan figyelhető legyen, így ha valamelyik Beachegg-et megpróbálnák elemelni (és a riasztó hang nem lenne elég a közbeavatkozásra), a kabinos méterre pontosan látja, hogy merre indult el a tolvaj.

A Beachegg alkotói március 1-ére tervezik a sorozatgyártás és a nemzetközi piacra lépés hivatalos bejelentését.