1. A Dolgok internetének új perspektívái

A Dolgok internete (Internet of Things vagy IoT) kapcsán két alapvetésből indulhatunk ki. Egy: minden eszköz, amiről el tudjuk képzelni, hogy összekapcsolható valamivel – sőt, továbbiak is, gondoljunk csak a fogmosási hatékonyságunkat fejlesztő Bluetooth-os fogkefére, vagy a minden tevékenységünket naplózó okosvécére –, idővel valóban a nagy hálózat része lesz; kettő: minél okosabb egy eszköz, a felhasználó számára annál hasznosabb információkkal szolgálhat. A fejlesztések egy olyan világhoz vezetnek, ahol minden összeköttetésben áll mindennel, és ahol a felhasználók minden tevékenységüket optimális módon végezhetik. A McKinsey Global Institute elemzése szerint, a Dolgok internetéhez kapcsoló üzleti tevékenység 2025-re éves szinten 11 milliárd dollárt mozgat majd meg.

 

 

2016-ban és az azt követő években a nagy áttörést a Dolgok internetének kiterjesztése jelentheti a gyártás, a közlekedés és a szállítmányozás területére. Gondoljuk csak bele, hogy mekkora üzleti hasznosságot jelenthet pusztán az, ha egy gyártósor eleme alkalmas az öndiagnosztikára és előre tudja jelezni önmaga várható meghibásodását, és – hálózatba kötöttsége révén – ezt jelezni is tudja: a gyár azelőtt megelőzheti a bajt, mielőtt az megtörtént volna, megkímélve magát a gyártás leállásából fakadó veszteségektől és további eszközök esetleges meghibásodásától. Az informatikai szolgáltatók feladata olyan könnyen skálázható, gyors és nagy számítási kapacitással rendelkező rendszerek létrehozása, amelyek biztonságot garantálnak minden szereplőnek, a vállalatoktól kezdve a munkavállalókon át a magánszemélyekig.

 

2. Mindent átölel a Dolgok internete 

Tovább emelkedik a mobil eszközökön végrehajtott interakciók száma, többek között annak köszönhetően, hogy egyre több szervezet készíti el saját alkalmazásait, melyekkel fogékony felhasználókra is találnak. 2016 ennek megfelelően azoknak az alkalmazás-alapú megoldásoknak az éve lesz, amelyek megkönnyítik a kommunikációt a szervezetek és az ügyfelek között, egyúttal gördülékenyebbé teszik az adatok áramlását. A siker kulcsa az alkalmazások tervezésekor is az ügyfél-elégedettségben rejlik, amit személyre szabott felhasználói élménnyel érhetünk el. A perszonalizált tartalmak létrehozásában a felhasználói viselkedés elemzése nyújt segítséget, valamint azok az adatok, amelyek a mobil alkalmazásokból, illetve a Dolgok internetében összekötött eszközből származnak.

 

A Dolgok internetének bővülése ezzel együtt oda vezet, hogy bár egyre több technológiai eszközt használunk, az összekötöttségüknek köszönhetően ez nem feltétlenül tudatosul bennünk, hiszen egységes élményt adnak számunkra: okos eszközökkel és funkciókkal felszerelt otthonunk minden tekintetben kényelmesebbé válik és ezt a kényelmet akár a kanapén ülve karunkon egy okosórával is átélhetjük. Csak egy mozdulat rajta mielőtt zuhanyozni megyünk, és beindíthatjuk a fűtést a fürdőszobában a Dolgok internetére kapcsolódó termosztát segítségével, vagy lekapcsolhatjuk a világítást a szobában, ahogy elkezdünk nézni egy filmet a Netflixen. A konyhában pedig látva, hogy kifogyóban van a tej, a hűtőn keresztül rendelhetünk belőle egy kartonnal, otthonunktól távol pedig ellenőrizhetjük lakásunk biztonságát.

 

3. Gépi tanulás

A big data és az adatanalitika segítségével olyan mennyiségű és minőségű adatot kapunk a döntések előkészítéséhez, ami korábban elképzelhetetlen lett volt. De vajon mi történne akkor, ha a big data és az analitika mögött álló rendszerek nem állnának meg a múlt adatainak vizsgálatánál, hanem – felismerve az emberek számára akár láthatatlan trendeket és folyamatokat – előre jeleznék a jövőt? Ha Google, Facebook vagy Amazon felhasználók vagyunk, már lassanként saját magunk is megtapasztalhatjuk: a rendszerek elemezve múltbeli tevékenységünket, olyan tartalmakat, reklámokat és ajánlatokat juttatnak el hozzánk, amelyek tapasztalataik szerint érdekesek lehetnek számunkra. A gépi tanulásban rejlő üzleti lehetőség egyre több szervezet számára kerül elérhető közelségbe, ami idővel azzal fog járni, hogy lépten-nyomon a számunkra érdekes dolgok találnak meg a világban. 

 

4. Biztonságra törekvés a harmadik platformon

Az úgynevezett „harmadik platform”, amely a mobil eszközök, a közösségi média, a felhő-technológiák és az adat-analitika felemelkedésével jött létre, világszerte jelentős hatást – elsősorban rohamtempójú fejlődést – gyakorol az üzleti folyamatokra, illetve az IT infrastruktúrákra. Nem kérdés, hogy a szinte naponta születő új felületek, technológiák, rendszerek mekkora lehetőséget hordoznak magukban, az viszont már igen, hogy teljes mértékben felkészülten tudjuk-e kezelni ezeket a folyamatokat, tudjuk-e garantálni a biztonságunkat? Ezt a kérdést a harmadik platform minden szereplője – gyakorlatilag mindenki: a Facebook vagy okostelefon felhasználóktól kezdve, az azokat fejlesztő programozókig és tervezőkig és a nekik infrastruktúrát biztosító adatközpontok kiépítőiig, vagy éppen az webshopokban könyvet vásárlóktól a webshopok üzemeltetőin át a vásárlási szokásokat milliós mintákon felmérő elemzőkig – felteheti magának, természetesen más és más aspektusból megközelítve a kérdést. IT rendszerek kiépítőiként és üzemeltetőiként a legfontosabb feladatunk a hatalmas mennyiségű és villámgyorsan terjedő adatok biztonságos áramlásának és tárolásának garantálása. 

 

5. Fejlődés a big data adat elemzésében

A harmadik platform elemei 2016-ra mind összekapcsolódtak és a legfontosabb kapcsot köztük a big data és az analitika jelenti. Miután folyamatosan növekszik a Dolgok internetében egymáshoz kapcsolt eszközök száma, egyre több adat generálódik, ami az adatelemzés szükségszerű fejlődéséhez vezet. A legfontosabb feladatunk olyan módszertanok kidolgozása, amelyek segítségével az óriási adathalmazokat eredményesen rendszerezhetjük, elemezhetjük és értékelhetjük, illetve – végeredményként –, amelyek mentén konkrét, üzleti értelemben is értékelhető következtetéseket tudunk leszűrni, sőt, konkrét cselekvési tervekké tudjuk konvertálni azokat. Az elmúlt években sok szervezet azért nem kezdett el a big data-val foglalkozni, mert – tegyük hozzá nem alaptalanul –, attól tartottak, hogy a befektetésük eredménye egy ugyan valamilyen módon feldolgozott, de továbbra is átláthatatlan, üzleti sikerré nem kovácsolható adathalom lesz. 2016-ban a mélyrehatóbb adatfeldolgozás mellett, újfent nagy hangsúlyt helyezünk az adatvizualizációs eszközök fejlesztésére – még a legbonyolultabb adatsor is könnyen áttekinthetővé varázsolható néhány jól átgondolt interaktív diagram vagy grafikon segítségével.

 

6. Virtualizált adatközpontok

Az adatközpontok hagyományosan különálló infrastruktúraként kezelt fizikai szerverekből, fizikai tárolókból és további hálózati eszközökből épületek fel. Ennek a hagyományosnak nevezhető modellnek az üzemeltetése azonban túlságosan bonyolult és költséges, továbbá nagyon rugalmatlan: az erőforrásokat nagyon nehézkesen lehet csak a pillanatnyi igényekre szabni. Ráadásul a hagyományos adatközpontok állandó odafigyelést igényelnek: egyebek mellett a különböző márkájú vagy verziójú eszközök közötti kompatibilitási problémák keseríthetik meg a vállalatok életét. Ezzel szemben a 2016-ban egyre nagyobb szerephez jutó szoftverek által definiált adatközpontokban, a felhasználó mindössze egy olyan teljes körű szolgáltatást nyújtó, könnyen méretezhető virtuális platformmal találkozik, amely képes a számítási feladatok ellátására, az adattárolásra és a hálózat menedzselésére. A biztonságos működést és átlátható üzemeltetést garantáló virtuális adatközpontok esetében a felhasználók mentesülnek attól a feladattól is, hogy számon tartsák a vállalatot kiszolgáló adatközpontok eszköztárát: az egész rendszert menedzselő szoftver helyettük egységesíti a különböző felületeket.