A gyors ütemű innovációt és a változó fogyasztói elvárásokat szem előtt tartva az Accenture (NYSE: ACN) kiadta a Fjord Trends 2016 nevű, kilencedik éves jelentését, melyben a legjelentősebb feltörekvő digitális trendeket vizsgálja, amelyek várhatón átalakítják a tervezést, a szervezeteket és a társadalmat az elkövetkezendő évben. 

 

Az élő szolgáltatások (Living Services) és az igény, hogy a szolgáltatók dinamikusan, valós időben reagáljanak a felhasználói igényekre és a környezetre mind ezeket a trendeket támasztják alá. A jelentés a szolgáltatások felgyorsulását is megállapítja, amelyek rövidebb aktivitások és gyorsabb tartalomszolgáltatás felé haladnak, amit az API-k és platformok tesznek lehetővé. Ezek a tendenciák nem kizárólag a technológiára vonatkoznak: olyan felhasználói felületek tervezését sürgetik, amelyek a társadalmi változást hűen követik, s amelyek kritikus gondolkodásmód-váltást is követelnek sok szervezetnél. Ezek a meta-témák egy sor kihívást és lehetőséget vetnek fel, amelyekhez a legsikeresebb szervezetek alkalmazkodni is fognak, írja a jelentés. 

 

“Sok lelkes beszélgetést hallunk a design-thinkingről,” – mondta Mark Curtis, a Fjord ügyvezetője. “Ügyfeleink keményen próbálkoznak ezzel az új tervezési módszerrel és úgy látják, ez egy kemény leküzdendő akadály. Minden egyre kisebb, gyorsabb és elérhetőbb, arra késztetve a szervezeteket, hogy gyorsan döntsenek, rugalmasan kezeljék a technológiát és folyamatosan fejlődjön az ezzel kapcsolatos megközelítésük." 

 

A Trends 2016 rámutat arra a 10 digitális trendre, amelyek várhatóan átformálják a felhasználói élményt: 

• Egy óra, amely figyel ránk. Manapság sokunk használ olyan eszközt, amely több mozgásra vagy egészségesebb étkezésre ösztönöz. Legyen szó hordható eszközökről vagy intelligens tárgyakról, az eszközök legújabb generációja figyel ránk és visszajelez. Lehet, hogy a szó szoros értelmében hallgatnak a hangutasításokra vagy az adatfolyamra, melyet létrehozunk, a lényeg, hogy tanulnak a felhasználóktól, és valós időben válaszolnak, méghozzá egyre könnyedebben az úgynevezett “mikropillanatokban”. 

• Személyre szabott szolgáltatások. A nagy adatmennyiség rendkívüli felelősséggel társul. A legsikeresebb szervezetek elismerik, hogy a digitális bizalmat ki kell érdemelni. A “Privacy by design” felfogást olyan cégek tették magukévá, mint a Microsoft, amely már a kezdetektől fogva beágyazza az adatvédelmi szabványokat a technológiába és a termékdizájnba.
• B2We. A változó elvárások megjelennek a munkahelyi életünkben, mivel a dolgozók munkahelyükön is elvárják a legjobb fogyasztói élményt, amelyet magánéletükben tapasztalnak. A dolgozói tapasztalat (EX) megtervezésére helyezett új hangsúly a munkahelyi folyamatok, struktúra és kultúra újragondolását igényli. 
• Eltűnő alkalmazások. A  mindennapi életünkben az egyszer használatos alkalmazások platformokba fognak csoportosulni, ahogy azok egyre inkább “atomatizálttá” és elosztottá válnak a platformok és a harmadik felek által nyújtott szolgáltatások között. 
• A privilégiumok elérhetősége. A digitális világ mindenki által elérhetővé teszi a magas minőséget és növeli az életszínvonalunkat azáltal, hogy olyan luxus szolgáltatásokat nyújtanak a tömegeknek, mint a személyi sofőrök (például a Lyft) és a virtuális asszisztensek (Facebook M).
• Megközelíthető kormányzati tervezés. A kormányok újragondolják a polgároknak nyújtott szolgáltatásokat az egy kaptafára mindent megközelítéstől a finomhangolt, személyre szabott szolgáltatásokig. Mind a brit, mind az amerikai digitális kormányzati szervek részletekbe menő útmutatókat jelentettek meg a felhasználói felületek tervezési módszereiről. 

• Egészség, az új érték. Az önmegfigyelés már nem csupán egy kis, technikailag képzett vásárlói kör kiváltsága. Az egészségügyi eszközökkel újonnan felvértezett fogyasztók sokasága figyeli egészségi állapotát. Még a biztosítók is (például a Kaiser Permanente és az Aetna) megnyitják platformjaikat külső cégek számára, hogy lehetővé tegyék a „Quantified Self” szolgáltatások kifejlesztését a gyártók hordozható eszközein, alkalmazásain és szolgáltatásain. 
• A virtuális valóságról (VR) alkotott álmok valóra válnak. Nincs többé futurisztikus fantázia, a VR elérhetővé válik a nagyközönség számára 2016-ban a Sony, az Oculus és a Samsung termékeinek első fogyasztói változataival. A tervezőktől azt várják, hogy túllépjenek a játékon és a VR-t minden területen alkalmazzák, kezdve a tudományos kutatásoktól és a virtuális turizmustól a magával ragadó tanulásig. 
• Dolgok, amiről nem kell gondolkodnunk. Az innováció hihetetlen felgyorsulásával a döntések és választások soha véget nem érő ciklusa köszönt be. Az olyan szolgáltatások (például a Google Now), amelyek előre jelzik az igényeket lehetőségek ajánlásával és a döntések automatizálásával, a fogyasztók életének szerves részévé válnak. 
• Tervezés belülről. A vállalatok felkarolják a „design-thinking” gondolkodást, hogy változást idézzenek elő ügyfeleik és alkalmazottaik számára. Azáltal, hogy egy emberközpontú szemléletet tesznek magukévá, ezek a vállalatok úgy használják ezt a gondolkodásmódot, mint egy ügynököt, aki megoldja a problémákat az egész szervezeten belül. 

 

 

“Ahogy a mindenre kiterjedő digitalizáció megváltoztatja azt, amit a szolgáltatásokról gondolunk, és ahogy a fizikai világ egyre inkább összekapcsolt lesz, a szervezeteknek meg kell tanulniuk az új küzdőterekhez való alkalmazkodást, és a változást lehetőséggé alakítani.” – mondta Brian Whipple, az Accenture Interactive ügyvezető igazgatója.