Egy szabadalmazott vírusvédelmi technológia 5 év alatt több mint 200 ezer alkalommal verte vissza a banki trójaiak támadását, ezzel több mint 30 milliárd forint ellopását akadályozta meg.
Világszerte egyre többen intézik pénzügyeiket az interneten keresztül, és ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik az adathalász támadások áldozatainak száma. A magyar statisztikákról nincsenek adatok, de Németországban 2014-ben csaknem 7 ezer internetes bankoláshoz köthető adathalász bűncselekmény vált ismertté, amely az előző évi 4 ezerhez képest több mint 70 százalékos növekedést jelentett.
A G Data 2011-ben mutatta be szabadalmazott, a banki trójaiak ellen kifejlesztett BankGuard technológiáját, melyet azóta minden windowsos vírusvédelmi termékébe integrált. A BankGuard a böngészők integritását felügyeli, és azt akadályozza meg, hogy valamilyen külső folyamat adatokat lopjon el a Chrome, az Internet Explorer, a Firefox és a többi böngésző hálózati könyvtáraiból, mielőtt még azok titkosításra kerülnek.
A megoldás azért jelentős újítás a vírusvédelemben, mert a banki trójaiak ellen a hagyományos, szignatúrákon alapuló védelmi technológiákkal rendkívül nehéz védekezni. Ennek oka, hogy a bűnözők már nem egyetlen kártevővel próbálják megfertőzni az egész világot, hanem az egyes trójaiakból rendkívül sok különböző változatot, úgynevezett mutációt készítenek, melyeket célzottan juttatnak el egy-egy kisebb hálózatba: egy vállalathoz vagy egy adott internetszolgáltató ügyfeleihez. A G Data a BankGuard technológiával a védekezést teljesen más alapokra helyezte: nem vizsgálja azt, hogy pontosan milyen folyamat kér hozzáférést a böngészőhöz, hanem egyszerűen lezárja az internetkapcsolatot, ha bármilyen kód manipulálni akarja az adatokat.
A technológia bemutatása óta a német cég vírusvédelmi termékei csaknem 200 ezer alkalommal füleltek le trójai programokat működés közben, így a G Data számítása szerint több mint 30 milliárd forint kártól óvták meg a vállalat ügyfeleit.
A számolás alapja a Google tanulmánya, mely hasonló támadások esetében 13,78 százalékra teszi a sikeres kísérletek arányát, illetve a német szövetségi rendőrség kiberbűnözésről szóló beszámolója, amely a regisztrált kibertámadások által okozott kár átlagos mértékét 4 ezer euróra, azaz körülbelül 1,248 millió forintra teszi.
Erre az évre a G Data szakértői a banki trójaiak és a támadások számának további növekedését jósolják, de ezzel párhuzamosan növekszik az egyéb kártevők száma is. Jelenleg percenként körülbelül egy tucatnyi új kártékony kód – köznapi nevén vírus – jelenik meg.