Védőháló

Egyes pókfajok egészen egyedülálló módon védik a hálójukat: olyan különleges selyemfonalat szőnek, amely visszaveri az ultraibolya fényt. A veszélyt jelentő repülő madarak szeme látja az ultraibolya tartományt is, így időben ki tudják kerülni az útjukba kerülő pókhálót. Az ember által épített környezetben sajnos sok madár pusztul el a tükröződő vagy átlátszó felületeknek ütközve. A német Arnold Glas cég mérnökei a pókok „találmányát” alapul véve hálómintás, ultraibolya fényt visszaverő bevonatú üveget terveztek, hogy megelőzhetők legyenek ezek a balesetek. 

 

 

Hüllők: sci-fi a jelenben

A gyíkokról köztudott, hogy leszakadt farkuk visszanő. Kutatók ugyanakkor felfedezték, hogy a rokonaik, a szalamandrák még tovább fejlesztették ezt az elképesztő és nagyon hasznos tulajdonságot: bármely testrészüket képesek regenerálni. Míg a gyíkok újra kinövesztett farka sokkal inkább biológiai művégtag, a szalamandrák új testrészei tökéletes másolatai lehetnek az elvesztettnek. Ezeknek a sci-fi-be illő képességeknek a tanulmányozásával a kutatók a jövőben képesek lehetnek emberi testrészeket is létrehozni, ami pedig – gondoljunk a transzplantációra váró, vagy amputáción átesett betegekre – óriási eredmény lehet az emberiség számára. 

 

 

Szupergyors lopakodó 

Japán világhírű vasútvonal-hálózatán, a Shikanszenen akár 400-500 km/h sebességgel is képesek száguldani a szerelvények. Ilyen sebességgel körülbelül egy óra alatt juthatnánk el legnyugatibb településünkről a legkeletibbe! Azonban a szuperexpresszen volt mit javítani: a szerelvények, amikor kibukkantak egy alagútból, fülsiketítő dörrenő hangot hallattak a légnyomás miatt. Eiji Nakatsu, a madárfigyeléssel is foglalkozó mérnök megoldásként a jégmadár csőrét formázó új orrot tervezett a vonatoknak. Így, hasonlóan az állathoz, amely szinte hang nélkül csapódik a vízbe vadászat közben, a szerelvények is csendben haladhatnak. Sőt, a fejlesztésnek köszönhetően még gyorsabbak és energiatakarékosabbak is lettek!

 

 

Kellemetlen potyautasból nélkülözhetetlen találmány

Ha körülnézünk háztartásunkban, egészen biztos, hogy találunk legalább egy dolgot, ami tépőzárral nyitható-zárható. Ez a hasznos eszköz annyira a mindennapjaink részévé vált, hogy szinte nem is gondolnánk, hogy bárkinek „fel kellett találnia”. A tépőzár ötlete egy George de Mestral nevű svájci mérnöké, aki közelebbről is tanulmányozni kezdte a kutyája bundájába ragadt bogáncsokat. A növények apró kampói inspirálták a ma ismert tépőzár ötletét. 

 

 

Látni és látszani

A molylepkékre általában ruháink rémeként gondolunk. Akik viszont a legújabb Samsung SUHD tévéjükön nézik kedvenc műsoraikat, hálásak is lehetnek nekik. A molyok többsége éjszaka repül, szaruhártyájuk apró dudorok csoportjaiból áll, melyek nem verik vissza a fényt, így a rovarok láthatatlanok maradnak. A dél-koreai cég fejlesztői ezt a tulajdonságot alkalmazták a legújabb SUHD TV-k tervezésekor. A képernyő hasonló felületű, mint a lepke szaruhártyája, így nem tükröződik, miközben a képminőség is tökéletes marad.