A demencia terjedése globális problémát jelent. A szellemi képességek gyors és kóros hanyatlása jelentősen rontja az érintettek életminőségét, nagy terhet jelent környezetük, hozzátartozóik számára, és rendkívüli módon terheli meg az egészségügyi ellátórendszert világszerte. A Telekom okostelefonra és táblagépre fejlesztett applikációjával bárki játszva segítheti a demenciakutatást. Miközben ujjainkkal a halászhajót kormányozzuk, óriási mennyiségű – anonim módon kezelt adatot juttatunk el a tudósoknak. Ahhoz, hogy sikerrel vegyük az akadályokat a Sea Hero Quest-ben, leginkább a tájékozódási képességünkre van szükség.

 

Az ember személyiségének alapvető meghatározója, hogy mennyire képes figyelni, tanulni, emlékezni és tervezni. Bármelyik folyamat is gyengül, sérül vagy károsodik, az kihat a személyiségre, s annak torzulását, akár elvesztését is eredményezheti. Ahhoz, hogy egyik helyről a másikra eljussunk, nemcsak fizikailag kell képesnek lennünk erre, hanem el is kell, hogy tudjuk képzelni azt, hol vagyunk. A tájékozódáshoz vizuális információk, emlékezet és tervezési folyamatok is szükségesek.

 

A térbeli tájékozódásért és az emléknyomok rögzüléséért többek között a hippokampusz nevű agyterület a felelős: az itt található idegsejtek kapcsolatai megváltoznak a látottak alapján, így fejből is tudni fogjuk, merre kell mennünk.

 

2014-ben orvosi Nobel-díjat értek John O’Keefe, May-Britt Moser és Edvard Moser kutatásai, amelyek választ adnak arra, hogyan, miként képes az agy a környezetben való eligazodáshoz szükséges térképét megalkotni. Az agy belső GPS-ének felfedezése paradigmaváltást jelentett a magasabb kognitív funkciók sejtekkel kapcsolatos alapjainak megismerése szempontjából.

 

Miután már ismerjük, hogyan tájékozódunk, most a képesség elvesztésének fázisai azok, amelyekről többet akar megtudni a tudomány. A kutatás egyik tudományos felelőse, Dr. Hugo Spiers. a Londoni Egyetem Viselkedésneurológiai Intézetének professzora azt kutatja, hogy agyunk milyen módon építi fel magában a világ reprezentációját és használja fel ezt a tájékozódáshoz, hogyan képzeli a jövőt és hogyan emlékezik vissza a múltra.

 

Agyi képalkotással, neuropszichológiai tesztekkel, virtuális valósággal, szem nyomkövetéssel és egysejtes emlékezéssel igyekszik megérteni az agyműködést és a térbeli tájékozódást.

 

 

A Sea Hero Questhez kapcsolódó kutatásról Spiers professzor így nyilatkozott: „Soha nem volt hasonló lehetőség arra, hogy a legkülönbözőbb országokban élő emberek ezreinek tájékozódási képességét vizsgáljuk. Az eredmények segíthetnek megvilágítani, hogy hogyan használjuk tájékozódásra az agyunkat és közelebb hozhat a korai diagnózishoz és a hatékony gyógyszeres kezeléshez a demenciakutatásban”.

 

Milyen formában kerülnek az adatok a tudósokhoz? A hajó játék közbeni mozgását a különböző pályákon egyfajta hőtérképként kapják meg elemzésre a tudósok. A játékban megtett minden apró mozdulat és minden döntés értékes adatokat nyújt a szakembereknek és segíti a kutatást.

 

A Sea Hero Quest, amelyet eddig világszerte több mint egymillióan, csak Magyarországon közel 130 ezren töltöttek le, a napokban 30 új pályával és más újításokkal is bővült. 50 ország játékosai eddig több mint 11 évnyi játékidőt értek el, ilyen mennyiségű kutatási adatot a tudósok több mint 1500 év alatt tudták volna csak létrehozni laboratóriumi körülmények között.

 

A játék világszerte elérhető iOS és Android eszközökön, és ingyenesen letölthető az App Store-ból és a Google Play-ből. A különleges és nemes célt szolgáló játékkal, és az általa nyújtott segítséggel kapcsolatban további információk a www.seaheroquest.com/hu oldalon találhatók.