A Magyar Országházban tartott két napos rendezvény során összesen 100 előadó és kerekasztal résztvevő volt, a konferencia első napján 736 fő, második napján pedig 294 fő látogatott el a rendezvényre. Az idei konferencia kiemelt témája a Digitális Jólét volt – erről osztotta meg véleményét az infokommunikációért felelős döntéshozók és ágazati vezetők köre, valamint itt mutatta be eddigi eredményeit és célkitűzéseit a Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos által vezetett Digitális Jólét Program. 

 

Sikeresen, összesen 100 eladó és kerekasztal résztvevő, valamint több mint 1 000 látogató részvételével lezajlott az Információs Társadalom Parlamentje konferencia. A konferencia első napját az Információs Társadalom Parlamentjének plenáris ülése tette ki, melyen a résztvevők az Országház Felsőházi Termében hallgatták meg a meghívott előadókat. A rendezvényt Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnökének beszéde nyitotta meg, aki üdvözölte a közigazgatás, az iparág és a civil szféra szereplőit, majd elmondta: „beköszöntött a transzformáció időszaka, minden társadalmi és gazdasági iparágban tetten érhető a digitalizáció”. Az Infotér elnöke azt is hozzátette, pozitívum, hogy ma már a kormány is megértette, hogy a digitális Magyarország fejlesztése komoly feladatot jelent.

 

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében elmondta, hogy „a digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük”. A digitális oktatás fontosságán kívül megemlítette azt is, hogy elengedhetetlen, hogy a mai vállalkozások, vállalatvezetők felzárkózzanak az informatikához és a digitalizációhoz, melyben segítségükre lehet a Vállalkozz digitálisan! projekt is. 

 

A rendezvény első délelőttjén Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos ismertette a Digitális Jólét Program célkitűzéseit, melynek egyik szimbolikus eleme az internetszolgáltatás áfájának csökkentése. Deutsch Tamás ennek kapcsán elmondta, céljuk, hogy egyre többen élvezhessék az internettel járó előnyöket, majd hozzátette, amennyiben a magyar gazdasági növekedés lehetővé teszi, akkor 2018. január elsejétől 5%-ra mérséklődhet az internetezés áfája. A miniszterelnöki biztos a program alapvető célkitűzéseként említette, hogy radikális mértékben csökkenjen a Magyarországon alacsony digitális kompetenciával, hozzáértéssel, tudással rendelkező emberek száma, valamint további cél, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az európai uniós szintet digitális írástudás, internethasználat-és elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén.

 

 

A digitalizációval kapcsolatban Christopher Mattheisen, a Telekom Nyrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt időszak gyors fejlődése ellenére Magyarország továbbra is hosszú az út előtt áll a digitális jólét eléréséhez. Szerinte a digitális jólét jelentése, hogy alkotóivá válunk a folyamatnak és az elkerülhetetlen változást tudatosan javunkra fordítjuk. A változtatás kulcsterületeinek a humán tőke fejlesztését (mely alapja a digitális oktatásban keresendő), a digitális közszolgáltatásokat, illetve a digitális technológiákat nevezte meg. Végezetül kiemelte: „ha igazán koncentrálunk, Magyarországnak minden esélye megvan, hogy versenyt és ütemet tartson nemzetközi szinten is. A digitális környezet, amiben versenyzünk, ugyanis nem függ attól, milyen természeti erőforrásunk van, vagy attól, hogy mekkora az ország, az csak az embereinktől függ”.

 

A Huawei regionális alelnöke, Deng Taihua, a Parlamentben elmondta, hogy a digitalizáció egy biztonságosabb, tágasabb és boldogabb Magyarországot teremt, mely koncepció lényege, hogy a jövő társadalmai mind információs kommunikáción alapuló összekapcsolt társadalmak lesznek, amelyekben megvalósul a biztonság, és a mindenhol elérhető szélessávú internetkapcsolat. Véleménye szerint a digitalizáció miatt a Big Data lesz az új „olaj”, a legértékesebb nyersanyag a világban.

 

Dr. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője a konferencián ismertette a magyar kibervédelem mai helyzetét és legújabb kihívásait. Elmondta, hogy az, hogy a mai világban minden az internetre kapcsolódik, természetesen hozza magával a nagyobb kiszolgáltatottság veszélyét is. Óvatosságra intette az egyéneket: „mindenki célpont, de mindenkinek az egyéni felelősségén múlik, hogy elkerüli-e a veszélyes helyzeteket”. A vállalatok számára pedig azt ajánlotta, találjanak jó információtechnikai vezetőt, és vonják be őket is a jelentős fejlesztésekbe. 

 

A konferencián előadást tartott Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára is „NIS digitális állam pillérének végrehajtása, az elektronikus közigazgatás fejlesztése” címmel. Hajzer Károly kiemelte, a legfontosabb feladatok a biztonságos, stabil informatikai infrastruktúra kialakítása, az e-ügyintézésre képes ügyfelek és ügyintézők képzése, az e-azonosító bevezetése és hitelesítése, a nyílt forráskódú megoldások támogatása, illetve a digitális adatvagyon fenntartása, védelme, elérhetővé tétele és megosztása.

 

A konferencia második napja kerekasztal beszélgetéseknek adott helyet, melyek közül a digitális állam és e-közgigazgatás, az informatika oktatása és alkalmazása a köznevelésben és felsőoktatásban, valamint az alapvető jogaink a digitális térben című szekciók voltak a legnépszerűbbek.