Dr. Hoppál Péter, a Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta: a kulturális infrastruktúrafejlesztés a jövő műveltségébe való befektetés, egyben a méltán elismert magyar film népszerűsítésének eszköze is. Mivel a magyar film egy olyan területe a magyar kultúrának, amelyben évtizedes hagyományai vannak a jó minőségnek és sikernek, fontosnak tartjuk, hogy méltó helyén kezeljük és méltó helyén kerüljön a köztudatba. Hoppál Péter szólt arról is: a két újonnan átadott intézmény működésére a kormány évi 250 millió forintot biztosít.

 

Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) főigazgatója elmondta, hogy a Digitális Erőműben helyet kaptak kiállítások, melyeket folyamatosan fejlesztenek, de a földszint rendezvényközpontként is működik, az emeleten pedig oktatási központot, tantermeket és stúdiókat rendeztek be. 

 

A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark célja nem "csak" a magyar filmtörténet kulturális javainak megőrzése, hanem azok élményszerű bemutatása is. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetnek (Manda) koncepciója szerint – miközben több ezer archív filmtekercs biztonságos tárolására nyílik lehetőség –, a kialakított kiállítóterek lehetővé teszik a látogatóknak, hogy magyar, lengyel, cseh és szlovák filmtörténeti művekkel ne csak nézőként ismerkedhessenek meg, hanem akár szereplőként is. A látogatók közreműködésével felvett jelenetet a vizitáció végén digitális formában meg is kaphatják illetve közzétehetik az interneten – ismertette Lovas Lajos. Hozzátette, hogy az ínyencek megismerkedhetnek a filmművészet "képzőművészeti oldalhajtásával" is. A kiállításon ugyanis megtekinthető jó néhány eredeti személyre/színészre szabott jelmezterv, illusztráció. 

 

A főigazgató elmondta, hogy a munkanélküliséggel erősen sújtott Ózdon eddig közel húsz főt vettek fel a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark üzemeltetésére, de van még betöltetlen pozíció, ezért továbbra is várják a környéken élő munkavállalók jelentkezését.

 

 

Lovas Lajos, a Manda főigazgatója elmondta azt is, hogy a kiállítás 7 méter magas és 100 méter hosszú gépházában/csarnokában nagyszerűen sikerült kihasználni a helyiség adottságait: az épület stúdióként is funkcionál, így épített díszletek, egy tank, valamint egy vasúti kocsit is kényelmesen elfért benne. Ezeket a látogatók saját kisfilmük forgatásánál díszletelemként használhatnak. Kialakítottak egy drótkötélpályát is, amely az első emeleti szintről indul és a csarnok hosszában fut végig egy zöld háttér előtt aminek a helyére valós háttér illeszthető a greenbox technikával. A kamera egy robotkarra rögzítve követi a lecsúszó útját.

 

A térség országgyűlési képviselője, Riz Gábor elmondta, hogy a két intézmény indulásának, mint turisztikai attrakció bekapcsolása a két nagy turisztikai desztináció, a Bükki- és az Aggteleki Nemzeti Park kínálati csomagjába (Szilvásvárad 18 km, Aggtelek pedig 28 km) közvetlenül is hasznot hajt majd Ózdnak. További közvetlen hozadék, hogy a MaNDA a hazai duális képzés rendszerébe bekapcsolódva hozzá tud járulni a térség közép- és felsőfokú képzett munkaerővel történő ellátásához, elsősorban a vizuális kultúra területén. A Miskolci Egyetem, mint együttműködő partner, – a közösségi főiskola rendszerén keresztül – szervesen be fog kapcsolódni ebbe a folyamatba. További közvetett haszon, hogy az itt megforduló látogatók az intézmény közvetlen környezetében lévő vendéglátóhelyeken költhetnek, illetve igénybe vehetik a város szállásait. Az intézményben tanuló diákok pedig fontos közösségteremtő tényezővé válhatnak a jövő Ózdja szempontjából. 

 

Riz Gábor, a térség országgyűlési képviselője a volt kohászat területével kapcsolatban elmondta, hogy jelen pillanatban az Ózdi Ipari Park Kft. magántulajdonában van. Ebből közösségi városi célokra a város által megvásárolt Kohászattörténeti Skanzen területe, illetve a volt acélműi csarnok maradványában az évente megrendezésre kerülő Jazz Fesztivál céljára szolgál. A most átadásra kerülő intézmények hasonlóan a sheffieldi, dortmundi és hesseni volt kohászati centrumokhoz, kulturális közösségi célokat szolgálnak. Ózdon a működő üzemek és a turisztikai attrakció jól kiegészíthetik egymást, mint a múlt és a jelent kontrasztja. 

 

A projektek az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósultak meg.