Csoportszintű eredmények:

• Az összbevétel 2016 második negyedévében 148,2 milliárd forint volt, 6,5%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában elért 158,5 milliárd forint. A csökkenést elsősorban az alacsonyabb Rendszerintegráció/Informatika (RI/IT) bevételek és az energiapiacról való részleges kilépés okozta. Az RI/IT és az energia üzletág hozzájárulásától eltekintve az alaptevékenységből származó bevétel 2,2%-kal nőtt 2016 második negyedévben a mobil bevételek javulásának következtében. A teljes bevétel 7,0%-kal, 293,2 milliárd forintra csökkent 2016 első félévében a tavalyi év azonos időszakához képest ugyanazon tényezők hatására, mint amelyek a negyedéves eredményeket befolyásolták. Mindazonáltal a GTS akvizícióból származó többletbevétel kompenzálta az Origo konszolidációból való kivonását, aminek köszönhetően a vezetékes bevételek némi javulást mutattak az első félévben. A mobil bevételek 3,8%-kal, 79,8 milliárd forintra javultak 2016 második negyedévében az előző év hasonló időszakában elért 76,9 milliárd forinthoz képest. A magasabb mobil adat, a készülékértékesítési és egyéb bevételek ellensúlyozták a zsugorodó lakossági hangalapú és SMS-bevételeket. Féléves összehasonlításban a bevételek nagyjából változatlanok maradtak a második negyedévben megfigyelt trendeknek, valamint az első negyedévben bekövetkezett mobil hívásvégződtetési díjak jelentős csökkenésének (MTR vágás) köszönhetően. A vezetékes bevételek 52,7 milliárd forinton nagyjából változatlanok maradtak 2016 második negyedévében a magasabb szélessávú internet, TV és egyéb bevételeknek köszönhetően, mely javulást ellensúlyozta a hangalapú kiskereskedelmi és készülékértékesítési bevételek csökkenése. A magyarországi pozitív eredmény mellett azonban, mindkét leányvállalatnál csökkenés volt tapasztalható. Féléves összehasonlításban a vezetékes bevételek 1,1%-kal nőttek, részben a GTS akvizíció első negyedéves pozitív hatásának köszönhetően. A rendszerintegráció és információtechnológiai bevételek 23,1%-kal (4,3 milliárd forinttal), 14,3 milliárd forintra csökkentek. A hanyatlás mögött az EU források magyarországi lehívásának lassulása áll, amelyet részben kompenzált a macedón árbevétel növekedés. Ugyanakkor, az RI/IT üzletág bruttó nyeresége 2,1%-kal növekedett, ami 46,4%-os fedezeti arányt eredményezett 2016 második negyedévében (2015 azonos időszakában a fedezet 35,0% volt). Féléves összehasonlításban az RI/IT bevételek csak 4,0%-kal csökkentek a 2015-ről 2016 első negyedévére áthúzódó beruházások hatásának köszönhetően. Az energiaszolgáltatásból származó bevételek 1,5 milliárd forintra csökkentek a 2015 azonos időszakában elért 10,4 milliárd forintról. A változás oka a lakossági gázszolgáltatásból 2015. augusztus 1-jével történt kilépés, valamint az üzleti energia ügyfelek átadása a MET Holding AG-val alapított vegyesvállalatnak (E2) 2016. január 1-jei hatállyal. 2016 első félévében az energiából származó bevételek 23,4 milliárd forinttal csökkentek, ugyancsak a fenti okokból kifolyólag.

 

 

• A közvetlen költségek 19,9%-kal 44,9 milliárd forintra csökkentek, elsősorban a lakossági földgáz és üzleti energia ágazatból való kilépés miatti számottevően alacsonyabb energiaszolgáltatási költségek miatt. A csökkenéshez hozzájárult az alacsony RI/IT költség is, mely ellensúlyozta a megnövekedett egyéb közvetlen költségeket. Féléves összehasonlításban a közvetlen költségek 20,6%-kal 90,4 milliárd forintra csökkentek a negyedéveshez hasonló tényezők miatt. Az összekapcsolási díjak 9,9%-kal 5,4 milliárd forintra növekedtek 2016 második negyedévében. A változás oka a GTS 2015 azonos időszakához képest magasabb vezetékes hangalapú és nagykereskedelmi fizetéseiben keresendő. Ugyanakkor, az összekapcsolási díjak az év első felében 17,4%-kal, 10,8 milliárd forintra csökkentek az MTR vágás első negyedéves hatása miatt. Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek negyedéves összehasonlításban 36,6%-kal, míg féléves viszonylatban 10,3%-kal csökkentek, az üzletágból származó alacsonyabb bevételekkel összhangban. Az Egyéb közvetlen költségek 1,4 milliárd forinttal, 28,1 milliárd forintra romlottak magasabb mobil kiegészítő- és egyéb készülékértékesítési költségek következtében. Részben ellensúlyozta ezt az alacsonyabb készülékértékesítéssel kapcsolatos költségek, amelyek a kevesebb nagy értékű mobil készülék, TV, tablet és notebook eladásából származtak. Az első félévben az egyéb közvetlen költségek 4,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, a negyedévhez hasonló tényezők hatása következtében, mely romlást mérsékelte a TV és egyéb tartalomhoz kapcsolódó költségek csökkenése. A követelések értékvesztése az előző év hasonló időszakához képest nagyságrendileg változatlanul 2,3 milliárd forint maradt 2016 második negyedévében. Féléves tekintetben 13,0%-kal, 4,7 milliárd forintra romlott a követelések értékvesztése, elsősorban magasabb magyarországi értékvesztés és alacsonyabb macedón és montenegrói adósságbehajtás miatt.

 

• A bruttó fedezet némi javulást mutatva 103,2 milliárd forintra, és 202,8 milliárd forintra nőtt negyedéves, illetve féléves összehasonlításban. A javulás a magyarországi szegmensben (TV, vezetékes és mobil internet, és RI/IT fedezetek) ellensúlyozta a nemzetközi leányvállalatok csökkenését, valamint az alacsonyabb energia bevételek miatti fedezethatást. 

 

• A közvetett költségek 3,7% romlottak 2016 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest a megnövekedett egyéb működési költségek miatt, melyek ellensúlyozták a személyi jellegű ráfordításoknak köszönhető megtakarítást. Ugyanakkor a közvetett költségek 3,3%-kal javultak féléves viszonylatban elsősorban az Origo és az Infopark értékesítésének eredményeként. Továbbá, a személyi jellegű költségek is javultak 2016 első félévében, miközben az egyéb működési ráfordítások romlottak, az egyszeri tételekkel párosulva összességében javulást eredményezve az időszakban. A személyi jellegű ráfordítások a 2016 második negyedévében mintegy 1,1 milliárd forinttal, 21,2 milliárd forintra javultak a 2014-2015-ben végrehajtott létszámcsökkentési programnak köszönhetően elért megtakarítás hatására; melyet részben ellensúlyozott a projektekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások alacsonyabb mértékű aktiválása, magasabb bérek és cafeteria juttatások, valamint a hálózattervezésnek az Ericssonhoz történő kiszervezéséből származó végkielégítések Macedóniában. Az év első felében a személyi jellegű ráfordítások 4,9%-kal, 42,1 milliárd forintra csökkentek az említett magyarországi létszám leépítési programnak köszönhetően. A magyarországi szektor specifikus adók 2016. második negyedévben 5,8%-kal, 6,1 milliárd forintra csökkentek. A javulás mögött a fogyasztói szokások megváltozásából fakadó alacsonyabb távközlési adó áll. Az év első felében a szektor specifikus adók 3,9%-kal, 19,6 milliárd forintra csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A távközlési adó mellett a közműadó is csökkent (0,4 milliárd forinttal), 7,3 milliárd forintra 2015 első feléhez képest. Ennek oka elsősorban az, hogy a 2015. június 25-e után új nyomvonalon megvalósított hálózatfejlesztések és minden olyan hálózatbővítés után, amely során a 100 Mbit/s-os letöltési sebesség elérhetővé válik, a Magyar Telekom Csoport jogosult 2016-tól kezdődő 5 éven keresztül közműadó-kedvezmény igénybevételére. Másodsorban, a Magyar Telekom pontosította az adóköteles nyomvonalakra vonatkozó nyilvántartásait 2016 első negyedévében, amely adókötelezettség csökkenést eredményezett. Az Egyéb működési költségek - 2,9 milliárd forinttal - tovább nőttek a magyarországi szegmensben a Digitális Jólét Program keretében megvalósuló HSI fejlesztéshez kapcsolódó tanácsadói díjak, magasabb marketing költségek, fokozódó szponzorációs tevékenység, magasabb karbantartási és javítási költségek, továbbá régi és új generációs IT platformok párhuzamos üzemeltetése miatt. Ezen tételeken felül, az irodabérleti díjak is emelkedtek az Infopark eladását követően. Az Egyéb működési bevételek 0,4 milliárd forinttal csökkentek az év második negyedévében 2015 hasonló időszakában ingatlanértékesítésből és hálózatépítésből realizált magasabb bevételeknek köszönhetően. Féléves összehasonlításban 5,4 milliárd forinttal nőttek az Egyéb működési bevételek két egyszeri tétel, az Infopark és Origo eladásából származó 5,1 milliárd forint profit miatt.

 

• Az EBITDA 2,0%-kal, a 2015 második negyedévében elért 52,2 milliárd forintról 51,2 milliárd forintra csökkent 2016 hasonló időszakában, mivel az alacsonyabb közvetlen költségek ellensúlyozták a bevételcsökkenést, 0,8%-kal magasabb bruttó fedezetet eredményezve. A személyi jellegű ráfordításokon elért megtakarítást ellensúlyozták a magasabb egyéb működési költségek. Az EBITDA 5,0%-kal nőtt 2016 első félévében az előző év azonos időszakához képest a fenti okok miatt, valamint az Egyéb működési bevételek között elszámolt egyszeri tételeknek köszönhetően.

 

• Az értékcsökkenési leírás 5,9%-kal, 28,3 milliárd forintra nőtt 2016 második negyedévében az előző év hasonló időszakához képest, elsősorban az új számlázási és integrált vállalatirányítási rendszer aktiválása miatt. Mindazonáltal, féléves tekintetben előző év azonos időszakához képest változatlanul 55,0 milliárd forint maradt az értékcsökkenés.

 

• Az Adózott eredmény 14,3%-kal, 11,6 milliárd forintra csökkent a második negyedévben. Féléves összehasonlításban az elért eredmény 36,9%-kal javult az előző év azonos időszakához képest, melynek legfőbb oka az egyszeri tételeknek köszönhetően magasabb EBITDA és javuló nettó pénzügyi eredmények. A Működési eredmény a 2015 második negyedévi 25,5 milliárd forintról 22,9 milliárd forintra csökkent 2016 második negyedévében (10,2%-os mérséklődés), míg féléves összevetésben 10,3%-os javulás történt a korábban említett tényezők következtében. 2016 második negyedévében a Nettó pénzügyi eredmény 13,3%-kal, a 2015 második negyedévi 6,8 milliárd forintos veszteségről 5,9 milliárd forintra javult. A változás elsősorban a piaci környezet és a mérséklődő hitelállomány hatására csökkenő átlagos kamatlábaknak, valamint az adott és felvett hitelek, vevő és szállítói állomány árfolyam különbözetének köszönhető. Ezen javulást tompította a derivatív tranzakciókon elért nyereség csökkenése. Az első félévben a nettó pénzügyi eredmény 19,2%-kal, 12,5 milliárd forint veszteségre javult, mely változást a derivatív ügyletek valós értékelésén elért nyereség is támogatta. A nyereségadó költség 6,6%, illetve 12,3%-kal emelkedett és 5,5 milliárd és 9,0 milliárd forintra nőtt negyedéves és féléves összehasonlításban.  A növekedést a 2016. második negyedévben a Stonbridge által deklarált osztalékhoz kapcsolódó forrásadó okozta. A nyereségadó költség 2016. első féléves növekedéshez emellett az Adózás előtti eredmény emelkedése is hozzájárult. A Nem irányító részesedésekre jutó eredmény negyedéves és féléves összehasonlításban egyaránt 0,8 milliárd forinttal csökkent, 2016 második negyedévében 0,2 milliárd forintra, az év első félévét tekintve pedig 1,0 milliárd forintra. A csökkenés a nemzetközi leányvállalatoknál elért, alacsonyabb profitból következik.

 

• A nettó adósságállomány 9,6%-kal javult 2015 júniusához képest, illetve1,3%-kal 2015 év végéhez viszonyítva, elérve így a 404,1 milliárd forintot. Eközben a nettó adósságráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) a 2015. decemberi 42,9%-ról 42,4%-ra javult a rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek mérséklődésének köszönhetően. A Magyar Telekom osztalékpolitikájának célja a nettó eladósodottsági rátát a 30%-40% közötti tartományban tartani és a nettó eladósodottsági rátát csökkenő pályára állítani. Ennél fogva arra számítunk, hogy a nettó eladósodottsági ráta a 30%-40%-os céltartományt az elkövetkező években el is fogja érni.

 

• A Szabad cash flow 20,2 milliárd forintra nőtt, ami a magasabb EBITDA, javuló működő tőke, alacsonyabb kamatkiadások és egyszeri profit tételek hatását tükrözi a megnövekedett végkielégítések és beruházói szállítói kötelezettségek kiegyenlítése ellenére.

 

 

Christopher Mattheisen vezérigazgató így nyilatkozott: 

„Örömmel számolok be arról, hogy az elmúlt negyedévek során a működésünkben elért kedvező trendek folytatódtak az idei év második negyedévében. Noha az összbevételünk 6,5%-kal csökkent 2015 második negyedévéhez képest, ez elsősorban az energia üzletággal kapcsolatos döntéseink, valamint az EU források magyarországi lehívásának átmeneti lassulásából fakadó alacsonyabb Rendszerintegráció és Információs Technológia bevételek miatt következett be. Ezeknek a bevételeknek a hozzájárulásától eltekintve, az alaptevékenységet összehasonlítva elmondható, hogy bevételeink tovább nőttek (+2,2%-kal) a magasabb  mobil adat- és készülékértékesítési, valamint a megnövekedett vezetékes szélessávú és TV bevételeinknek köszönhetően. Ugyanakkor, a Csoport EBITDA 2,0%-kal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest mivel a magasabb egyéb működési költségek hatása ellensúlyozta a bruttó fedezet javulását és a személyi jellegű ráfordításokon elért megtakarítást.

2015 első félévéhez képest a Csoport bevételek 7,0%-kal csökkentek elsősorban az alacsonyabb energia és a RI/IT bevételek miatt, amit részben ellensúlyoztak a növekvő telekom bevételek. A teljes operáció területén a 4G hálózat fejlesztésre fordított erőfeszítéseinknek köszönhetően a mobil internet és készülékértékesítési bevételeink jelentősen emelkedtek, miközben a hangalapú bevételek csökkentek. A vezetékes hálózatfejlesztést követően Magyarországon képesek voltunk tovább növelni a vezetékes szélessávú internet és TV előfizető bázisunkat magasabb egy főre jutó árbevétel mellett. Az integrált Telekom márkán alapuló, négy szolgáltatást összekapcsoló Magenta1 ajánlatunk, melyet Csoport szerte kínálunk ügyfeleink számára, szintén hozzájárult márkánk és szolgáltatásaink további népszerűsítéséhez.

Az EBITDA 5,0%-kal javult 2016 első felében az előző év azonos időszakához képest. Ez nem csak a bruttó fedezet növekedésnek, hanem a személyi jellegű ráfordításokon elért jelentős megtakarításnak, és az első negyedéves egyszeri profit fokozó tételeknek köszönhető. A Csoport szintű Capex 2016 első felében gyakorlatilag változatlan maradt az előző év első feléhez képest, ami a Szabad Cash Flow folyamatos emelkedéséhez vezetett. A Csoport Szabad Cash Flow az első félévben meghaladta a 20 milliárd forintot a megnövekedett végkielégítések, a hiteltörlesztés és beruházói szállítói kötelezettségek kiegyenlítése ellenére. A nettó eladósodottsági ráta a 2015. év végi 42,9%-ról 42,4%-ra javult a rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek mérséklődésének köszönhetően. Az első negyedévhez képest kismértékű növekedés figyelhető meg az eladósodottságunkban a 2016. májusi osztalékfizetés miatt. Ugyanakkor arra számítunk, hogy a nettó eladósodottsági ráta az év második felében tovább fog csökkenni.

Az idei évi teljesítményünk eddig összhangban van a várakozásainkkal, és örömmel megerősítem a korábbi célkitűzéseinket. A kétségek elkerülése végett szeretnénk kijelenteni, hogy az első negyedév egyszeri profitot növelő tételeire számítottunk, és azok hatását figyelembe vettük a terveinkben.”