Európa egyik legambiciózusabbja a magyar kormány által meghirdetett digitális fejlesztési program, állítja az Infotér munkatársa. Azonban ma még semmilyen statisztikai adat nem létezik arról, hogy hány startup vagy annak tekinthető vállalkozás működik Magyarországon. Persze nehéz a fogalom meghatározása is, így az alapoknál kellett kezdeni a munkát. Szakolyi Andrással, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) startup-okkal foglalkozó szakértőjével és Ács Zoltánnal, a Design Terminál inkubációs program vezetőjével, a Digitális Startup Stratégia koordinátorával beszélgettünk az Informatika a Társadalomért Egyesület által rendezett Információs Társadalom Parlamentje konfe-rencián tartott előadása kapcsán.

 

A Kormány felkérésére, a Digitális Jólét Program részeként elkezdődött a Digitális Startup Stratégia elkészítése, amely szeptember végéig két fontos mérföldkőhöz fog eljutni:

1. Elkészül egy valós, 2016-ban érvényes helyzetelemzés a vállalkozásokról, vállalkozókról, akik startupperként tevékenykednek. „Ennek a helyzetelemzésnek a része lesz egy közigazgatáshoz kapcsolódó áttekintés is, mely áttekinti az ökoszisztéma fejlesztésének legjobb nemzetközi gyakor-latait.”
2. Meghatározásra kerül egy cél és eszközrendszer az ökoszisztéma fejlesztéséhez, hiszen a stratégia legfontosabb célja, hogy Budapest és szűk környezete nemzetközi szinten is felkerüljön a startup központok térképére.

 

„Sokat halljuk a startup szót, de nem mindig helyesen alkalmazzuk. Általában újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokról van szó, melyeket többnyire termék- vagy üzleti modell innováció jellemez. Ezek a cégek nem kizárólag a magyar piacra koncentrálnak, hanem nem-zetközi porondra törekednek” - határozza meg a fogalmat Szakolyi András, az Infotér startup-okkal foglalkozó szakértőjével.

 

Magyarországról három-négy céget említenek, amelyek itt indultak, innen nőttek nemzetközi nagyvál-lalattá, ezek a Prezi, a Ustream, a LogMeIn, IND. Ezek a cégek azok, néhány más társukkal együtt, amelyek sikerrel léptek ki a globális piacra, sikeresen vonzottak be befektetőket, mégis Magyarorszá-gon, Budapesten teremtenek munkahelyeket, fizetik az adójuk egy részét.

 

Van még hely a térképen

„A hozzánk hasonló kiindulási helyzetű országok közül talán a chilei, az észt és a portugál állami sze-repvállalás a legsikeresebb” – mondja Ács Zoltán. „Portugália a kétezres évek elején ugyanonnan indult, mint Magyarország. Ma pedig az angyalbefektetések összege eléri az összes németországi angyalbefektetés 60 százalékát, ami arányait tekintve egészen kimagasló teljesítmény. Portugália mára több fontos nemzetközi webes és startup konferencia helyszíne, kiváló akcelerátorai, tapasztalt befektetői és sikeres startupjai vannak” – tette hozzá.

 

 

Forrás: Startupdorf.de

 

A képen jól látszik, hogy a Magyarországgal nagyjából azonos lakosságszámú Portugália 9-szer több piacképes startuppal rendelkezik, mint hazánk.

Az Infotér által meghatározott cél éppen ez: megfelelő környezetet, ökoszisztémát teremteni az induló vállalkozásoknak. 

 

A startup ökoszisztéma

Az ökoszisztéma a természeti környezet leírásából átvett kifejezés, és világszerte arra utal, hogy nem egyszerű gazdasági, adózási, vagy támogatási politikáról van szó, hanem egy összetett rendszerről. Éppen ezért a Digitális Startup Stratégia több sarokponttal is számol ezen a területen. 

 

Elsősorban a vállalkozási kedv emelése lehet kiemelt állami cél, hiszen hazánkban a vállalkozók meg-ítélése még mindig nagyon negatív, az EU-s országok közül az utolsó helyen kullogunk a témában. Ez fontos célja a programnak, mivel a startupok, és vállalkozások fejlesztése nem csak szabályozási, hanem kulturális kérdés is. Az előbbi területen a Kormány tud tenni, az utóbbinál viszont erős tudat-formálásra van szükség, amiben szerepet vállalhat az Infotér és a Design Terminál is. 

 

„Emellett szükség van a 30-40-es korosztály bevonzására a vállalkozói létformába” – mondta Ács Zoltán. „Hatalmas potenciál rejlik ebben a generációban, ugyanis a legsikeresebb startupperek közülük kerülnek ki. Ma Magyarországon még nem elfogadott, nem kiforrott az a mentalitás, hogy a startupperek az ötletüket folyamatosan teszteljék, a félkész, vagy béta terméket mihamarabb nyilvánosság elé vigyék. Ezzel a problémával is foglalkozik a Digitális Startup Stratégia.”

 

A Digitális Jólét Program támogatásával egy új portál is készül, amely a Budapest Makers nevet viseli majd. A térképalapú adatbázis olyan felületet fog biztosítani a vállalkozást indítani akaró hazai fiatalok vagy épp a magyar és külföldi befektetők számára, amelyen megtalálják a számukra fontos információkat és témákat.

 

Ami a gazdasági kérdéseket illeti, Ács Zoltán szerint a legfontosabb az aktív üzleti angyalok támoga-tása, valamint egy adókedvezmény-rendszer bevezetése, a co-investment sémák létrehozása. – A co-investment sémák lényege, hogy az angyalbefektető tőkéje mellé az állam is beszáll egy jelentősebb összeggel, ezzel többszörözve az angyalbefektetés hatását és csökkentve a befektető kockázatát. Az angyaloknak nyújtott adókedvezmény pedig segít ösztönözni a befektetési hajlandóságot, és szintén csökkenti a kockázatokat. 

 

 

Forrás: Crunchbase.com

 

„Fontosnak tartjuk a női vállalkozók támogatását és ebben a tekintetben nem állunk rosszul. Mintaként Santiago (Chile) lebeg előttünk: míg a Szilícium völgyben 10% alatti a női startup vezetők aránya, ráadásul folyamatosan csökken, Chilében a legmagasabb az arányuk, 20% feletti. Mi is ehhez hasonló mutatót szeretnénk elérni” – tette hozzá Ács Zoltán.

 

A munkaerőhiány leküzdése

A startupok fejlődésének, az ökoszisztéma megteremtésének egyik legsarkalatosabb kérdése a programozóállomány, még akkor is, ha nem IT cégekről beszélünk. A Digitális Startup Stratégia azo-kat a vállalkozásokat kívánja helyzetbe hozni, amelyeknek fontos része a digitális technológia. 

 

A Prezi design cég, vagy IT? – teszik fel a kérdést. – A uStream sem csak informatikai vállalkozás, hanem videómegosztó. Nem csupán klasszikus programozó cégeket akarunk támogatni, hanem min-den olyan gyors növekedést prognosztizáló vállalkozást, amelynek lételeme, működési alapeleme az információs technológia. És sajnos mind a programozói, mind a tartalomfejlesztési területeken is jelentős a munkaerőhiány. 

 

„A Digitális Exportfejlesztési Stratégia és az Infotér adatai szerint ma Magyarországon 22.000 (!!!) programozó hiányzik a munkaerőpiacról.”

 

Ez hatalmas szám, a jelenlegi képzéssel ezt lehetetlen pótolni, és egészen addig nem is lesz könnyű, amíg Angliában, Németországban a fizetések akár a tízszeresét teszik ki a magyar bérnek. Ennek a problémának a megoldására is tesz javaslatot a stratégia, olyan egyedi módszert javasol a stratégia, amelyben egyfajta fordított startup vízum kerül bevezetésre, amellyel idecsábíthatóak képzett progra-mozók a világ minden részéről.