Garamvölgyi László: - Nekem ma munkaeszközt jelent. Korábban is használtam, hogy a weblapokon, internetes újságokban és fórumokban történő, a rendőrséget érintő eseményeket kövessem. Ezekből például megtudhatom, hogy milyen vélemények hangzanak el például az olajügy kapcsán. Eközben valamennyi újságnál voltam már vendég, ahol interaktív kommunikációra nyílik lehetőség a lakossággal, s ez nagyon fontos. Azt azért világosan látni kell, hogy az interneten megjelenő médiahírek még nem olyan gyorsak, mint egyébként az információáramlás. Tehát ha történik egy súlyos bűncselekmény, akár leszámolásos jellegű emberölés, robbantás, az még nagyon sokára, csak órák múlva kerül fel egy lapra.

B. O.: - Milyen kihívásokkal szembesíti a rendőrséget a világháló, és hogyan készülnek ezekre?

G. L.: - Nekünk már fel kellett készülni, bár egyes európai országok előrébb tartanak. Németországban külön egység foglalkozik az internetes bűnözéssel. Ez nálunk februártól működik, a Kommunikációs Igazgatóságon belül jött létre az Internet Figyelő Csoport, Urbán Tamás vezetésével. Mi abból indultunk ki, hogy az internet nem más, mint egy újabb kommunikációs eszköz, tehát egy újabb médium. Monitoring rendszere eddig is volt a rendőrségnek, amelyet képessé kellett tenni az internet figyelésére is.

Ma a weben is megvalósulhatnak olyan bűncselekmények, amelyeket eddig a nyomtatott sajtóban lehetett elkövetni. Ilyenek például bizonyos szexhirdetések. 1999. szeptember 1-jétől él a maffiaellenes törvénycsomag erre vonatkozó rendelkezése. Más kérdés, hogy az interneten megvalósuló minden bűncselekmények van egy felderítési specialitása, de anyagi jogi szempontból ezek megegyeznek. Az Internet Figyelő Csoportnak nincs nyomozati jogköre, nem önállóan jár el, hanem ha olyan bűncselekményre utaló nyomok kerülnek a látókörébe, amelyeket indokolt vizsgálat tárgyává tenni, akkor ezeket megküldi a megfelelő rendőrségi szerveknek, amelyek eljárnak a kérdésben. Mikor nyilvánosságot kapott, hogy alakul egy ilyen csoport, rengetegen kerestek meg minket. Sokan jogi rendezettséget sürgetnek, mások morális válságról beszélnek. Nem egy esetben olyanok is felvették velünk a kapcsolatot, akiknek a személyiségi jogait sértették meg az interneten keresztül. Valakinek például megjelent a rádiótelefon-száma azzal, hogy szexuális szolgáltatásokat végez. Nekünk sikerült felderíteni, hogy a volt barátja volt az, aki bosszúból követte el a bűncselekményt.

Az első lépések

B. O.: - Eredményekről beszélt, de olvasóinkat az első - s az internet esetében sokszor bizonytalan - lépések is érdekelnék...

G. L.: - Véletlenül, az Origó révén került kapcsolatba az internettel a rendőrség. Szerveztünk egy konferenciát, ahol a szerzői jogvédőktől a szolgáltatók, az ügyészség, a bíróság és a rendőrség képviselőin keresztül sokan vettek részt. Az egyik legfőbb problémaként került szóba, hogy miképp lehetséges megoldani, hogy a szolgáltató kiadja annak a személynek az adatait, aki tőle bérli az internetet. Az ügyészség képviselői analógiát fogalmaztak meg a bankok és a náluk vezetett számlák adataival, márpedig ez ügyészi engedélyhez kötött. De nem hinném, hogy a világhálót jogi eszközökkel kellene szabályozni.

B. O.: - Ezek szerint megvannak a szakemberek a rendőrségnél, akik képesek felderíteni az interneten megvalósuló bűncselekményeket?

G. L.: - Igen, ők rendőrök, bár ismereteiket nem a magyar rendőrségnél szerezték, ahol még nem létezik ilyen képzés. Ennek ellenére magas, mondhatnám professzionális színvonalon, saját maguk által fejlesztett eszközökkel tudnak dolgozni.

B. O.: - Sokat hallani a munkaerő elvándorlásáról. Nem félnek attól, hogy ezek a jól képzett, de közalkalmazotti fizetésből élő szakemberek egyszer csak szedik a sátorfájukat, s tudásukat máshol kamatoztatják?

G. L.: - Dehogynem. A civil szféra elszívó hatása egyre jobban érvényesül, ahogy egy-egy nagyobb ügy, mint például az Elenderhez történő betörés publicitást kap. A cégek saját védelmi tevékenységük fejlesztése érdekében keresik azokat a szakembereket, akik ehhez bármiféle szellemi pluszt tudnak hozzátenni.

Ismeretlen eszközökkel

B. O.: - Más országokkal létezik-e együttműködés?

G. L.: - Nagyon jó kapcsolataink vannak a német és a holland rendőrséggel, s folyamatosan építjük együttműködésünket más szervekkel is. A németek talán megelőzték Európát, de az elmúlt fél év alatt mi is nagyon sok olyan bűncselekményt derítettünk fel, amelyet az internetet felhasználva követtek el. Mondok egy példát: valaki hirdette magát, hogy rádiótelefonokat kódol át. A mi csoportunkat bízták meg a személy kézre kerítésével, aki mellesleg egy rendszergazda volt. Ez egy számítógépes csalás, ld. Btk. 300/a szakasz, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezeket az eseteket nagyon nehéz felderíteni, mivel vissza kell fejteni az interneten az elkövető személyéig vezető szálakat. A mi felderítésünk alapján rövid időn belül elfogta a személyt a Szabolcs megyei rendőrség. A módszereink természetesen titkosak, sőt annyira titkosak, hogy a vezetőn kívül a csoportban dolgozó személyek kilétét sem hozzuk nyilvánosságra. Öt fő - ennyit még elmondhatok - dolgozik saját maga által fejlesztett programokkal, de sem eszközeik, sem személyük nem ismert még a csoport többi tagja előtt sem.

B. O.: - Milyen a kapcsolatuk a hazai szolgáltatókkal?

G. L.: - Kiváló. A szolgáltatók rendkívül jó partnerek, gyakorlatilag az első hívó szóra megjelentek. Egy olyan plenáris ülést hoztunk létre itt, a sajtóteremben, amelyen az ügyészektől a bírákig mindenki részt vett, akinek a munkáját érinti az internet. A szolgáltatóknak a formális logika alapján is érdekük a tiszta jogi helyzet. A kapcsolatok ápolása mindenkinek érdeke, mivel a világháló gyorsabb reagálást kíván meg, mint a hagyományos média, így nem mindig tartható a hosszadalmas jogi procedúra.

B. O.: - Kik, milyen személyek követnek el bűncselekményeket az interneten? Sokat hallunk mostanában zseniális tinédzserekről, akik bizonyítási vágytól hajtva törnek fel szervereket...

G. L.: - Nagyon nehéz erre válaszolni, egyes esetekben lehetséges ez is. A teljes képet úgy kell értékelni - amire már nagyon sok kriminológus felhívta a figyelmet, főleg a tengerentúlon -, hogy ez a jövő bűnözési formája. Tehát a harmadik évezredben már joggal kell ilyenektől tartani. Ma már közeli a veszélye annak, hogy kitörhet egy virtuális háború. Globalizálódik a világ, csökkennek a földrajzi távolságok, óriási az informatikai fejlődés, és tulajdonképpen minden az interneten bonyolódik. Ilyen környezetben óhatatlanul felüti fejét a szervezett bűnözés. Vannak természetesen egyedi esetek, bizonyítási kényszerek, fiatalok, akik virtusból meg akarják mutatni, hogy mennyire profi módon képesek valamit véghezvinni. Ez előfordulhat. Én azt mondanám, hogy minden szolgáltató, aki most ebben érdekelt, érzi annak a veszélyét, hogy a web rossz célokra is felhasználható. Előbb-utóbb a szervezett bűnözés itthon is eszközként fogja felhasználni az internetet, elvétve már voltak ilyen esetek. A külföldi tapasztalatok alapján - és ez optimizmusra ad okot - ezzel párhuzamosan viszont létezik egy sokkal nagyobb jó szándékú erő, amely a visszaéléseket megpróbálja megakadályozni. Most megjelent ez a 275 ezres csalás, illetve pilótajáték az interneten, amelyet három éve szerveztek, s amelyen gyakorlatilag a világ minden pontjáról részt lehetett venni. (A magyar rendőrség már 1998-ban foglalkozott a Valver Kft.-vel. A kft. működteti a stockgeneration.com internetes oldalt, amelyen az amerikai hatóságok gyanúja szerint dollármilliókkal károsítottak meg a pilótajátékban részt vevő több százezer személyt - a szerk.) Régebben az ilyesmi postai úton vagy ügynökökön keresztül terjedt. Ma sokkal gyorsabb: 275 ezer embert csaptak be rövid idő alatt...

A jogrendszer megfelelő

B. O.: - Vannak-e a hazai jogalkotóknak feladatai a világhálóval kapcsolatban?

G. L.: - Nincsenek. Mindenki, aki ezen a konferencián felelőséggel szólt hozzá, ezt mondta. Az Egyesült Államokban voltak évekkel ezelőtt törekvések egy, az internetet szabályozó jogi norma megalkotására, de isten őrizzen a szabályozástól - én ezen a véleményen vagyok. A hatályos jogszabályokat kell betartatni. Ha megnézzük, hogy milyen bűncselekményeket követnek el az interneten, azok mindenhol tételes jogi normákba ütköznek - nem kell új jogszabály.

B. O.: - Még az olyan új lehetőségek szabályozására nézve sem, mint az MP3 formátum?

G. L.: - Ez a szerzői jogvédelem alá tartozik. A BSA-val most készülünk megújítani együttműködési megállapodásunkat, amelyet 1996. október 1-jén írtunk alá. Rengeteg információt kap a rendőrség a szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt, erre nézve folynak is eljárások. Jogilag talán az nem tiszta, hogy az interneten megjelenő, a szerzői jogok oltalma alatt álló anyagok másodlagos felhasználása meddig terjedhet. Magyarországon még nem alakult ki erre nézve a gyakorlat. Nagyon sokan kezdeményezik és sürgetik azoknak a szellemi termékeknek a szerzői jogok szempontjából való tisztázását, amelyek felkerülnek a webre. Az is komoly problémát okozhat, ha önmagam engedélyt adok valakinek, hogy az egyik könyvemet rakja fel az internetre. Az rendben van, hogy ezt mindenki elolvashatja. Azonban ha valaki filmet készít belőle, amit bemutatnak, az már jogdíjas. A másodlagos felhasználásra nézve szükség van valamilyen szabályozásra.

B. O.: - Általában véve a rendőrség munkáját mennyiben segítik informatikai rendszerek?

G. L.: - Lassan beüzemeljük a Robotzsaru 2000 nevű informatikai ügyviteli rendszert, amelyet már több megyében használnak. Gyakorlatilag megfelel a harmadik évezred követelményeinek, egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a mindennapos működést, miközben minden rendőri szerv hozzájuthat a munkáját érintő információkhoz. Ezzel párhuzamosan több nagyobb projekt is fut, belső kommunikációnk modernizálása ugyancsak folyamatban van. A faxokat és futárokat lassan felválta majd az informatikai eszközökön megvalósuló kommunikáció. A gond az, hogy egy nagyon jelentős hardvercserére van szükség, amely több ezer számítógépet érint. Szerencsére most már ez is megoldódik, egy közbeszerzési eljárás keretében - amelyet a Compaq-Montana-Synergon konzorcium nyert el - elsőként 6000 munkaállomás cseréjére, kiegészítő eszközök szállítására és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, valamint egy hároméves futamidejű, kiemelt rendelkezésre állás biztosítására kerül sor.

Egy kommunikációs vezető a kommunikációról

Újságíró-iskola, BM Tartalékos Tiszti Iskola, Rendőrtiszti Főiskola, majd jogi egyetem. Garamvölgyi László 1990-ben került a sajtóirodához, előtte az ORFK Vizsgálati Főosztályán dolgozott mint instruktor. A Kommunikációs Igazgatóság 1998. december 1-jétől létezik, korábban az ORFK Sajtó Osztály látott el hasonló feladatokat. Az elmúlt néhány évről s munkájáról Garamvölgyi László a következőket mondta: "Amikor 1998-ban az új rendőri vezetés elkezdte a munkáját, az volt a meghatározó, hogy bizonyos tekintetben felügyelni kellett az információk áramlását, ami egyfelől szigorítást jelentett. Vissza kellett fogni azokat az információkat, amelyek abban az időszakban - néhány esetben a nyomozások érdekeit veszélyeztetve - kiszivárogtak a rendőrségtől. Másfelől jelentősen nyitottunk, a sajtó kiszolgálásának, a médiával való kapcsolattartásnak egy offenzívabb, magasabb szintű kommunikációs rendszerét hoztuk létre. Az igazgatóságban integrálódik a Sajtó Osztály, a Zsaru Magazin, a Társadalmi Kapcsolatok Osztálya és a Bűnügyi Múzeum. Az igazgatóság feladata a sajtó, a média nagyon hatékony napi kiszolgálása, társadalmi kapcsolatok építése és ápolása, rendezvények szervezése a filmforgatásoktól kezdve a Police Roadshow-ig, illetőleg minden olyan tevékenység, amely image-építéssel függ össze, valamint a rendőrség és a lakosság közeledését szolgálja."