Magyarországon egyre több iparág szembesül növekvő munkaerőhiánnyal, ezért a vállalatoknak a megszokotthoz képest jelentősen több energia-befektetéssel és átgondoltabban kell megszólítania potenciális dolgozóikat. Különösen igaz ez az Y generációból kikerülő jelölteknél. Az értük folytatott versenyben már nem elég levezényelni a megszokott köröket, hanem pozitív és emlékezetes élményt kell nyújtani - hangsúlyozta előadásában Martis István, a Profession ügyvezető igazgatója. 

 

Csak minden negyedik toborzási szakember van tisztában azzal, hogy rekrutálási folyamat pontosan mely szakaszára vonatkozik az ügyfélélmény kifejezés – derül ki a vezető álláspiaci portál legújabb kutatásából. Pedig a pozitív élmény jobb elfogadási aránnyal, tehetségesebb munkavállalókkal és több iparági ajánlással járna, ami a HR szakemberek számára is előnyös.

 

 

Dan Martin, a Broadbean Technology UK toborzástámogató szolgáltatás ügyvezetője szerint fontos, hogy a jelöltekre egyben ügyfelekként is tekintsünk. A jelentkezést egyértelműen jobb élménnyé teheti, ha az álláshirdetést fogyasztóbarát módon fogalmazzák meg, illetve ha a folyamat minden lépése mobileszközökre is optimalizált felületen történik. Magyarországnak ezekben a kérdésekben van még hova fejlődnie, csak a szolgáltatások 55 százaléka rendelkezik mobilalkalmazással. A szakember szerint ez azért is létfontosságú, mert 6-20 százalékkal növelheti a jellemzően elfoglalt, csak az okostelefonjukon elérhető potenciális munkavállalók jelentkezési kedvét. 

 

Az ügyfélélmény jellemzően a hirdetéseknél kezdődik: a Profession 2000 fős kutatásából kiderült, hogy az álláskeresők átlagosan évente 11 jelentkezést adnak le hirdetésekre, melynek 17 százaléka vezet interjúhoz. A személyes találkozót követően kiemelten fontos lenne a visszajelzés, a megkérdezettek 98 százaléka számítana arra, hogy értékelik teljesítményét, 83 százalékuk pedig szívesen osztaná meg saját tapasztalatait a toborzási szakemberrel is. Jelenleg nem sokaknak van erre lehetősége Magyarországon: csak a cégek 13 százaléka küld a jelöltélményt felmérő kérdőívet az interjút követően, annak ellenére, hogy ez a toborzást végző szakemberek munkáját is elősegítené. 

 

Végezetül Debreczenszki Fanni és Szabó Erzsébet, a PwC Magyarország toborzási szakértői ismertették a szervezetüknél bevált stratégiát. Ennek keretében a hozzájuk jelentkező pályázók időponttól és helytől függetlenül vehetnek részt videointerjún, melynek keretében még a kérdéseket megelőzően bemutatják a teljes irodát. Kiemelték, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a visszajelzésre, és minden egyes elutasítást egyénre szabottan indokolnak meg, a szituációs és gyakorlati feladatokat követően pedig a jelöltek kötetlen ebéden vehetnek részt a kiválasztást végző PwC-s kollégákkal.