Nem csak a kor, a hozzáállás is…

László Móni personal branding szakértő szerint a státusz, a tudás, az attitűd, vágyak és célok határozzák meg az emberek sikerét az elhelyezkedésben és a sikeres munkavégzésben. Ugyanakkor nem elég jónak lenni, tudni kell azt megmutatni is. Ma a legtöbben azt várják egy munkától, hogy szeressék, jók legyenek benne és megfizessék azt. Látványosan elválnak azok igényei, akik állásra és azoké, akik karrierre vágynak. Előbbieknek leginkább a munkaidő, a munka-magánélet egyensúly és a kiszámíthatóság fontos, míg az utóbbiak úgy gondolkodnak, hogy a munka az élete része, szabadságot ad, ne szabják meg a kereteket, a feladat legyen megfelelő, benne lehessen a személyiség. A kihívás az, hogy őket hogyan lehet motiválni, inspirálni. „Az automatizáció megszüntet, de létre is hoz munkaköröket, a kreatív munkák, a géppel nem helyettesíthető kompetenciák felértékelődnek” – mondta László Móni 

 

Nemes Orsolya, Y generáció szakértő szerint bár sokat beszélünk X, Y és Z generációról, ebben a témában sok mítosz, a hibás általánosítás. A mostani fiatalokra utaló Y generáció megnevezés nem csak korosztály-meghatározás, hanem fiatal városi, értelmiségieket jelöl. „Kétségtelen, hogy a közös generációs élmények, a csak általuk értett populáris kulturális utalások közösséggé formálják őket, de a munkához való hozzáállás szempontjából sokkal fontosabb, hogy ki honnan jön, milyenek a lehetőségei, milyen az érdeklődése. A személyiség tehát fontosabb, mint az életkor” – hangsúlyozta Nemes Orsolya.

 

Az azonban valóban generációs jelenség, hogy az eszközök olcsóbbá váltak, könnyebben hozzáférhetők, így a gyerekek egyre korábban találkoznak velük, akár már kisebb korukban felülmúlják a szüleiket digitális képességekben, ez pedig hamarosan a munkaerőpiacon is éreztetni fogja a hatását. 

 

 

Új, nyitottabb típusú vezetőkre van szükség

Dr. Tamás István, az International Business School alapító rektora szerint a mai fiatalok a felsőoktatásnak is egy minőségileg megváltozott módját várják el, ezt pedig ma még Amerikában sem sikerült megteremteni, noha kísérletek már zajlanak. „Látni kell, hogy ma már nem különíthetők el a tudományágak, ezért az Egyesült Államokban az egyetemi képzés csak 65 százalékban szól a választott tudományról, 35 százalékban egészen más jellegű ismereteket tanítanak, mert ma már nem sok olyan munkahely van, ahol egyetlen fajta tudással boldogulni lehet. Az egyetem ma már arra készít fel, hogy folyamatosan változtatni, újítani tudjuk a tudásunkat, elsősorban tehát készséget kell fejleszteni” – mondta Dr. Tamás István. 

 

Az informatikushiánnyal kapcsolatban az IBS rektora úgy gondolja, hogy a megoldás nem feltétlenül a képzés növelésében, a fiatalok rábeszélésében van. „Az informatikus világnyelvet ismer, így minél többet képzünk belőle, annál több megy el Magyarországról. A jó munkaerőt, így az informatikust is akkor tudjuk megtartani, ha az jól érzi magát. Tehát elsősorban új szemléletű menedzsmenteket kell képezni, akik belátják, hogy a nyitottabb vállalatirányítási módszerek sokkal hatékonyabbak a munkaerő-megtartás szempontjából is” – hangsúlyozta Dr.Tamás István.

 

A digitalizáció, a robotok térnyerése az IBS rektora szerint a gyermekeink, unokáink életében csökkenteni fogja a munkaidő mennyiségét, több szabadidő marad szórakozásra, tanulásra. A jövő jó irányban megy, több idő lesz fejlődni, jó feladatokat találni. 

 

Szegmentált munkaerő-keresés

Somorjai Éva, a Telekom HR vezérigazgató-helyettese szerint egyre nagyobb kihívás a munkáltatók számára, hogy megtalálják a szükséges szakképzett munkaerőt, ugyanakkor a munkavállalók részéről is új igények léptek fel a munkáltatóval szemben. Noha a vállalatok sokat tesznek érte, hogy pozitív képet alkossanak magukról, mint munkáltatóról, az internet világa, a social media visszavonhatatlanul, kendőzetlen őszinteséggel, a cégektől függetlenül alakítja tovább ezt az arculatot. Épp ezért nyílt és hiteles kommunikációra van szükség a cégek oldaláról.  A vezérigazgató-helyettes szerint a fiatalok más pozícióból, más csatornákon keresztül, más eszközökkel keresnek és találnak munkát, mint akárcsak pár évvel ezelőtt, amihez a HR-eseknek is alkalmazkodniuk kell, és szegmentáltan kell keresniük a jövőbeli kollégákat. Telekom, az ország egyik legnagyobb munkáltatójaként, a különböző generációkhoz tartozó munkavállalói kapcsán többféle kihívásokkal néz szembe hiszen, a más-más generációba tartozó munkavállalók egymástól eltérő kompetenciákkal és célokkal rendelkeznek. 

 

A digitális munkahely koncepcióját azonban minden munkavállalójának elérhetővé akarják tenni. Ezzel is igyekszenek áthidalni a generációs különbségeket. A most épülő új székház kisebb – 4-5 ezer fős – lesz, mint az eddigi irodák összessége, mert azt szeretnék, ha nem ülne minden munkavállaló minden nap az irodában. Ezért virtuális csapatok, közösségi terek és a távmunka válik egyre inkább meghatározóvá a Telekomnál. Ez pedig új módszereket követel a teljesítmény mérésében is. 

 

Tamás Istvánnal egyetértve Somorjai Éva elmondta, hogy a Telekomnál is hisznek az inspiráló vezetők munkaerőmegtartó erejében, ezért a vállalatnál a vezetőképzés kiemelt feladat. Jelenleg 20.000 informatikus hiányzik a piacról, akiknek a pótlása nagyban függ az iparági szereplők hozzáállásától is. Ezért indította 2015-ben el a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország a Legyél Te is Informatikus! programot, amelynek keretében önkéntes kollégák járják az iskolákat, hogy előadjanak az informatikus szakmáról a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. 

 

„A frissen végzetteknek 90 százaléka ma nem a tanult szakmájában helyezkedik el. Ez a tendencia folytatódik. A Telekomnál azt valljuk, hogy elsősorban gondolkodni kell megtanítani a fiatalokat, így nem egyszerűen szakembereket, sokkal inkább nyitott, a változások, újdonságok befogadására, elsajátítására alkalmas egyéniségeket keresünk. Minél több dologhoz értenek, annál hasznosabbak a vállalat számára” – mondta el Somorjai Éva, aki szerint a Telekomnál az előrelépés, a karrier a képességek és a sikeres munkavégzéssel vannak összefüggésben. 

 

A minőségi szolgáltatásoké és a bizalomé a jövő

Dr. Horváth Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, hogy a Bölcsészettudományi Karon és a Természettudományi Karon tanulók is felvehetnek 1 év (60 kredit) informatikai képzést az informatikai karon, így náluk részben már megoldott a választott szaktól független tudomány elsajátításának lehetősége. A dékán szerint az egyetemen igyekeznek kreatív munkakörnyezetet teremteni, hogy így tartsák meg a hallgatókat a mesterképzésre vagy a doktori iskolára. 

 

Ugyan nagy a túljelentkezés, komoly az érdeklődés a képzés iránt, azonban a mai hallgatók kevésbé kitartók, mint elődjeik, személyiségfejlődésük lassabb, éretlenebbek, nagyobb segítségre szorulnak. Hogy ne essenek ki a képzésből, tanulás módszertani tréningeket tartanak nekik. Az informatikushiánynak az is oka lehet Dr. Horváth Zoltán szerint, hogy míg a képzés során magas szintű tudást adnak át, addig a munkahelyekre gyakran alacsonyabb szintű kompetenciát igénylő állásokat kínálnak nekik, ezt pedig inkább külföldi lehetőségre cserélik. 

 

„A digitális társadalom akkor lesz az embereket segítő társadalom, ha megfelelő minőségűek a digitális szolgáltatások, ehhez azonban elengedhetetlen az informatikai képzés magas minősége” – hangsúlyozta az ELTE IK dékánja. 

 

Rab Árpád jövőkutató, az Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont kutatója szerint ma már és a közeli jövőben egyre inkább robotok végzik el az alacsony értéktöbblettel bíró munkákat, itt egyszerűen nem lesz szükség emberekre. A kutató szerint Magyarországon probléma, hogy a munkavállalók nem eléggé kíváncsiak, nem mennek utána a dolgoknak, nem akarnak egyre jobbak lenni, így azonban könnyen elveszíthetik előnyüket például a ma még kevesebb kompetenciával, de jóval nagyobb tudásszomjjal bíró távolabbi régiókból érkező informatikusokkal szemben. 

 

Rab Árpád szerint a digitális forradalom az egyén és a társadalom szintjén is alapvető változásokat hoz. „Az ember újraprogramozza önmagát, biológiai szinten is. A multitasking miatt megváltozik az odafigyelés sebessége, a közösségi médiás életben csökken biológiai test fontossága, egyre problematikusabbá válik a fókuszálás. Így a vezetés is nehezebb lesz, és nagyobb kihívás célt kell adni az embereknek. Ugyanakkor óriási változás, hogy a közösségi médiára épülő társadalomban felértékelődött a bizalom szerepe, ma már gond nélkül alszunk idegenek lakásában, ülünk be az autójukba és használjuk a szoftvereiket” – mondja Rab Árpád.