2016. november 29-én, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) jubileumi, tizedik Digitális Esélyegyenlőség konferenciáján, ünnepélyes keretek között került sor a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 2016. évi díjainak átadására. Ugyanitt adták át az NJSZT, az IVSZ és az Infotér Kovács Attila-díját az év informatikai újságírójának.
Az NJSZT kitüntetéseit Dr. Friedler Ferenc, a Társaság elnöke és Alföldi István, a Társaság ügyvezető igazgatója adta át.
A laudációkat az njszt.hu cikke nyomán közöljük:
Neumann-díj: Dr. Terdik György, Dr. Vámossy Zoltán
A Társaság névadójának emlékét hordozó éremmel 1976 óta évente egyszer azok tevékenységét ismeri el Társaságunk, akik a számítástechnikai kultúra kialakításában, a társadalom informatizálásában értek el jelentős eredményeket. Idén két szakembert is Neumann-díjjal ismerünk el.
2016-ban Neumann-díjjal ismertük el Dr. Terdik Györgyöt. A 80-as évek végétől meghatározó szerepet játszik a számítástechnikai kultúra elterjesztésében. A Debreceni Egyetem Informatikai Karának egyetemi tanára, az egyetem korábbi dékánja és az Információ Technológia tanszék korábbi vezetője.
Tudományos pályája elején, 1986-tól 89-ig az Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszék tanszékvezető egyetemi docense volt.
Közel tíz éven át vezette a KLTE Számolóközpontját, számos vezető szerepet töltött be a Debreceni Egyetem informatikai életében. Vezetésével készült el a Debreceni Egyetem gerinchálózata, amely azóta is kiszolgálja a debreceni felsőoktatást. Országosan is szerepet vállalt, az IIF Műszaki Tanács, a Hungarnet elnökség, a NIIFP Műszaki Tanács tagjaként.
Az MTA doktora, jelenleg is az MTA választott képviselője. Többször volt külföldön vendégprofesszor, amerikai egyetemen is oktatott. A KLTE elvégzése (1973) óta vesz részt egy egyetemi oktatásban és tudományszervezésben, eddig 7 tanítványa szerzett vezetésével PhD-fokozatot.
2016-ban Neumann-díjasunk: Dr. Vámossy Zoltán.
A BME Gépészmérnöki Karán szerzett matematikus-mérnök diplomát, majd a Videoton Fejlesztési Intézetben dolgozott szoftverfejlesztőként. 1989 óta az Óbudai Egyetem, illetve a jogelőd intézményeinek oktatója, jelenleg az Alkalmazott Informatikai Intézet igazgatóhelyettese és egyetemi docense. Vezetésével honosodott meg a többféléves, kiscsoportos projektmunka a Mérnök informatikus képzésben. Hallgatói kiemelkedő eredményeket értek el az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. Az Óbudai Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke, a Neumann Kar TDK-felelőse. Kutatási területe a gépi látás, mobil robotok környezet feltérképezése és navigációja, doktori értekezését Mobil robotok navigációja PAL-optikára alapozott gépi látással témakörben készítette. A 90-es évek elejétől az NJSZT mesterséges intelligencia szakosztály tagja, a szakosztály szervezésében készült Mesterséges intelligencia tankönyv egyik szerzője, a szakosztály vezetőségi tagja, 2012 nyarától a szakosztály titkára, éveken át az Intelligens Rendszerek – Fiatal Kutatók Szimpóziuma főszervezője. A Mesterséges Intelligenca Almanach egyik szerzője.
Az NJSZT Robotika szakosztály alapító vezetőségi tagja, jelenlegi alelnöke. Az évente megrendezett Robot Nap, majd Robot és Mesterséges Intelligencia Nap egyik szerzője.
125 közlemény szerzője, 2004-ben Az év informatika oktatója díjat kapott, 2005-ben az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyérmese.
Kalmár-díj: Sikné Dr. Lányi Cecília, dr. Vinnai Balázs
Kalmár-díjat azok kaphatnak, akik a számítástudományban, illetve a számítástechnika alkalmazása területén értek el kimagasló eredményeket. A Társaság másik kitüntetése – melyet szintén 1976 óta adományoz – Kalmár Lászlóról, a Szegedi Tudományegyetem professzoráról, a hazai kibernetikai tudományok megalapítójáról kapta a nevét.
Idén Kalmár-díjat kapott Sikné Dr. Lányi Cecília.
A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi docense. AAATE-diamond-award kitüntettje, Pro Educatione-díjas, mestertanár, az NJSZT Multimédia az Oktatásban szakosztálya 2009-ben Multimédia az oktatásban gyűrűvel ismerte el munkáját.
Sikné dr. Lányi Cecília a multimédiás és virtuális valóságot alkalmazó rendszerek területén több évtizeden keresztül végez aktív szakmai és iskolateremtő tevékenységet. Munkájának fontos célkitűzése az oktatás illetve a rehabilitáció támogatása modern informatikai eszközökkel. Kutatási eredményeit a szakterület rangos nemzetközi konferenciáin mutatja be, melyek szervezésében is részt vesz. A Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karának egyetemi docenseként számos hallgató szak-, diploma- és TDK-dolgozatának témavezetője.
2016-ban Kalmár-díjat kapott dr. Vinnai Balázs, az IND Kft. alapító igazgatója, jelenleg a Misys Digital Channels General Managere, aki vállalata banki szoftvereivel nemzetközi elismerést szerzett hazánknak.
Vinnai Balázs a Földes Ferenc Gimnáziumban számítástechnika szakirányon tanult és érettségizett. A Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán 2001-ben az állam és jogtudományok doktoraként diplomázott. 1997-ben - másodikos egyetemistaként - barátaival együtt megalapította az Interactive Net Design Betéti Társaságot, amelyet hazai szinten piacvezető kft-vé fejlesztettek.
Az IND több mint 15 éves működése során több díjat is nyert, valamint Dr. Vinnai Balázs maga is számos személyes elismeréssel rendelkezik, többek között „Az év legsikeresebb ict-menedzsere 2012” díjat nyerte el. 2002-ben a város önkormányzatával együttmûködve megalapította a Tokaj.hu Kft-t, illetve 2007-től az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja.
Vinnai Balázs nemzetközi figyelmet kiváló, kiemelkedő teljesítménye példa arra is, hogy nem csak a fővárosból kiindulva érthet el sikert egy elkötelezett szakember.
Kemény János-díj: Ferenci Tamás, Dr. Laki Sándor
Kemény János-díj a 35 éven aluli fiataloknak adományozható szakmai alkotó- és publikációs tevékenységük alapján. Alapítás éve: 2000. Kemény János a Darthmounth College (USA) professzoraként a BASIC nyelv egyik kifejlesztője és az időosztásos rendszerek egyik úttörője volt.
Idén Kemény János-díjat kapott Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus, az Óbudai Egyetem NIK adjunktusa, az Élettani Szabályozások Csoportjának tagja. Szakmai munkássága során folyamatosan összekapcsolja az orvosi kérdések megválaszolásához szükséges klinikai oldalt, a statisztikai ismereteket és az informatikai eszközök alkalmazását.
2015-ben 32 tudományos publikációt közölt, melyek számos, népegészségügyileg fontos betegség biostatisztikai vizsgálatára terjedtek ki. Egyik közleménye az első volt Közép-Európában, amely az alsó végtagi érbetegségek miatt szükségessé váló amputációk epidemiológiáját egy egész országos lefedő adatbázis alapján vizsgálta. A közleményt az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága is tárgyalta, és ennek alapján az érsebészetet 2015 végén hiányszakmává minősítették át – amely azt példázza, hogy egy tudományos publikáció milyen társadalmi hatást tud kifejteni.
Számos tudományos előadást tartott, a Klinikai Biostatisztikai Társaságnál tartott előadássorozata azt a célt szolgálta, hogy a hazai szakmai közönséget is megismertesse az itthon még ritkábban használt informatikai megoldásokkal, ezzel is serkentve a korszerű számítógépes eszközök felhasználását a hazai orvosi kutatásokban.
Kemény János-díjban részesült Dr. Laki Sándor. Az ELTE IK-n szerzett programtervező matematikus végzettséget, majd doktorált 2015-ben.
Laki Sándor az ELTE Informatikai Karán végzett programtervező matematikusként, doktori fokozatát 2015-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel. 2010-től az ELTE Információs Rendszerek Tanszék oktatója, jelenleg egyetemi adjunktusként; témavezető az ELTE Informatika Doktori Iskolában. 2014-től az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutató munkatársa, 2015 óta a P4@ELTE kutatócsoport tagja.
Főbb kutatási területei az információs rendszerek forgalom analízisére, IP geolokációra, szoftvervezérelt hálózatok programozására terjednek ki, jelenlegi fókusza a telekommunikációs adatok elemzésére és feldolgozására irányul. Számos nemzetközileg elismert IEEE folyóirat és konferencia bírálója. Tudományos munkásságát az ELTE Informatikai Kara 2011-ben a Fiatal Kutatók Tudományos Díjával ismerte el.
Tarján-emlékérem: Dr. Sipos Mihály; Dr. Illés Zoltán, Heizlerné Bakonyi Viktória és Dr. Psenák Ildikó
Tarján-emlékérmet azoknak adományoz Társaságunk, akik a számítástechnika oktatásában, népszerűsítésében mutattak kiemelkedő teljesítményt. A díj alapítási éve: 1987. Tarján Rezső a Társaság első elnöke volt, és az elektronika egyik vezető személyiségének számít.
2016-ban Tarján-emlékérmet kapott: Dr. Sipos Mihály.
Dr. Sipos Mihály a Közgazdasági Egyetem hallgatója volt, majd az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola tanára és igazgatóhelyettese volt. 1987-től az egri Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatója. Pedagógiai munkáját Kiváló Munkáért díjjal és Apáczai Csere János-díjjal ismerték el. Számos tankönyv szerzője. Egri iskolakísérlet néven ismertté vált programot dolgozott ki az informatika alkalmazására közgazdasági tárgyak oktatásában, melyet több mint 20 középiskola vett át. Sipos Mihály kezdeményezésére iskolája alapítványi iskolává vált, amely az informatika magas szintű oktatásának eredményeként tartósan az elsők között szerepel felvételi és versenyeredmények alapján a gimnáziumok és szakközépiskolák között. A nemzetközi Youngbusiness.net projekt keretében integrált vállalkozói programot alkotott meg a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalok beilleszkedésének segítésére. Dr. Sipos Mihály iskolateremtő munkát végzett új képzési struktúra és új képzési formák bevezetésével is.
Megosztott Tarján-emlékérmet kapott Dr. Illés Zoltán, Heizlerné Bakonyi Viktória és Dr. Psenák Ildikó
A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen már több mint 50 éve folyik magyar nyelvű oktatás. 2004-től külön kar jött létre Közép-európai Tanulmányok Kara néven, ahol a szlovákiai magyar iskolákba készítik fel a pedagógusokat, közöttük a leendő informatika tanárokat is. Ezek felkészítésében sokat segít, ha magyarországi egyetemi oktatók is részt vesznek benne.
Illés Zoltán és Heizlerné Bakonyi Viktória, az ELTE Informatikai kar oktatói, már 2008-óta rendszeresen részt vettek hosszabb és rövidebb időszakokon a tanításban és ezzel növelték az oktatás színvonalát. De kivették részüket a kar kutatói munkájában is, több közös projektben működtek együtt a kar oktatóival és számos közös publikáció is megjelent segítségükkel.
Jelenleg is egy nemzetközi szlovák-magyar közös projektben tevékenykednek. A projekt keretében a mobileszközökkel kapcsolatos kutatásokat folytatnak, mivel mind az oktatásban való felhasználásuk, mind pedig a mobilplatformra fejlesztő programozók képzésének kérdéseire jelenleg még nincs egységesen elfogadott válasz.
Illés Zoltán és Heizlerné Bakonyi Viktória sikeresen népszerűsítik külföldön országuk és egyetemük nevét az informatika és oktatás terén. 2016-ban a Tarján-díjat Illés Zoltán és Heizlerné Bakonyi Viktória megosztva kapják meg Psenák Ildikóval.
Psenák Ildikó az NJSZT tagja, 2012-ig Nyitrán a tudományos, kutatói és fejlesztői dékánhelyettes volt. 2014-től jelenleg is a Nagyszombati Egyetem Pedagógiai Kara, Matematika és Informatika Tanszéke informatika tanára. A DIDMATTECH matematikai, informatikai, műszaki és természettudományi nemzetközi módszertani konferencia egyik fő szervezője. A Médiapedagógia című könyv társszerzője. Rengeteg nemzetközi projekt résztvevője.
Társaságunk a megosztott Tarján-díjjal a határon átívelő, példamutató együttműködést is elismeri és bátorítani kívánja.
Életműdíj: Jancsó Ferencné, Lőcs Gyula
2016-ban két kiemelkedő tagunkat ismerjük el Életműdíjjal.
Életműdíjat kapott: Jancsó Ferencné.
A számítógép alkalmazásának egyik hazai úttörője.
Szakmai tevékenysége elején - 1959-70 között - a KSH-ban, illetve a SZÜV-nél statisztikai, operációkutatási, mérnöki számítások gépesítésében, ezután pedig több évtizeden keresztül egészen napjainkig az UVATERV-ben a Számítástechnikai Főosztály vezetőjeként , illetve az általa 1991-ben alapított KFT-ben a számítástechnikának az úttervezésben, közlekedésben való alkalmazásában ért el jelentős eredményeket. 1991-ben Jancsó Ferencné Kalmár-díjat kapott.
2016-ban életműdíjat kapott: Lőcs Gyula.
Szomorú kötelességünk jelezni, hogy Lőcs Gyula már nem veheti át személyesen a díjat: 2016. november 18-án, élete 81. évében elhunyt. Díjbizottságunk még életében döntött úgy, hogy a díjat neki ítéli, amellyel most már csak posztumusz tudtunk köszönetet mondani munkásságáért.
Lőcs Gyula a számítástechnikai alkalmazások egyik hazai úttörője, a hazai számítástechnika kiemelkedő egyénisége, aki a magyar programozási iskola egyik megteremtőjeként generációk informatikai gondolkodására gyakorolt nagy hatást. Társaságunknak megalakulásától volt tagja, évekig vezette Software Szakosztályunkat, számos díja közül pedig az 1986-ban neki adományozott Kalmár-díjat emeljük ki.
Lőcs Gyula az ötvenes évek végétől az MTA Kibernetikai Kutató Csoportjában az első hazai számítógép, az M-3 környezetében vett részt műszaki és tudományos feladatok számítógépes megoldásában. 1961 és 1989 között az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetben vezető szerepe volt a számítógépet igénylő feladatok megoldásában, többek között a TPA-70 projekt programozási munkálataiban. 1991-től a SZÁMALK-ban a tanfolyami oktatásban és a Gábor Dénes Főiskolán folyó informatikusképzésben vett részt. Az ELTE-n két évtizeden át oktatta az Informatika története tárgyat. Lőcs Gyulának az ALGOL 60, a Fortran, a BASIC programozási nyelvekről megjelent publikációival is jelentős érdemei vannak a magyar informatikai kultúra terjesztésében.
Kovács Attila-díj: Panulin Ildikó
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) 2016-ban is közösen hirdetette meg az év informatikai újságírójának járó Kovács Attila-díjat.
A kiírók olyan újságírót kívánnak díjazni a nyomtatott és az elektronikus (TV, rádió, internet) médiumok képviselői közül, aki műveivel az infokommunikációs technológia adta lehetőségek széles körű kiaknázására ösztönöz, átfogó képet ad az információs társadalom életminőséget javító képességeiről, felhívja a figyelmet az új lehetőségekkel járó új típusú veszélyekre, azok elhárításának módjaira, beszámol a modern infokommunikáció mindennapi életre gyakorolt hatásáról.
A díjat Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója és Kópiás Bence, az Infotér elnökségi tagja adta át.
2016-ban Kovács Attila-díjat kapott: Panulin Ildikó.
Az Inforádió gazdasági rovatvezetője, állandó riportere, és az Adóinfo című tematikus magazin szerkesztője.
Panulin Ildikó eredetileg nem informatikai szakújságíró, és nem az elsődleges témája az IT. Ennek ellenére, az elmúlt néhány évben rendkívül sokat tett azért, hogy az informatika és a digitalizáció a közéleti/politikai gondolkodás fókuszába kerüljön.
Azon kevés rádiósok egyike, aki hajlandó volt extra terheket és feladatokat vállalni azért, hogy egy téma szakértője legyen (IT), hogy bevigye a politikai műsorok mellett a gazdasági, agrár, egészségügyi, de a borászati, sport és jogi adásokba is a digitalizáció kérdéseit. Az Inforádióban ő volt az, aki felkarolta a digitális gazdaság témáját, és nem csak egy konkrét témán keresztül, hanem globálisan dolgozta fel a különféle aspektusokat.
Foglalkozott oktatással, adóval, IoT-val, az ipar 4.0 témával, agrárinformatikával vagy éppen a robotikával. Kiemelten dolgozta fel a digitalizációval és ennek a gazdaság más ágazatokra gyakorolt hatásaival összefüggő kérdéseket. Nem kellett győzködni, hogy ez miért fontos, és ez az eredményeken is látszik. Komoly evangelizációs szerepet vállalt magára az elmúlt egy évben, ezzel közvetítette a digitalizáció kiemelt szerepének üzeneteit az Inforádió hallgatóinak is. S mivel érzi az irányt, biztosak lehetünk benne, hogy ez csak a kezdet. Köszönjük a munkáját!
Minden díjazottunknak szeretettel gratulálunk!
forrás: njszt.hu