A PwC 2016-os, globális felmérése alapján az informatikai bűncselekmények jelenleg a második leggyakoribb, vállalatok ellen elkövetett gazdasági törvénysértések. Ugyanakkor a felmérésben résztvevő cégek mindössze 37%-ának van valamiféle cselekvési terve egy esetleges kiberbiztonsági incidens estére.

 

Hazánk azonban a jobban áll ezen a téren, mint a világátlag. Nálunk, gyakoriságát tekintve, mindössze a negyedik helyen áll a számítógépes bűnözés, mint gazdasági bűncselekmény-kategória, a megkérdezett vállalatok 17%-át érintve. Ám nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a vállalatok felismerték: folyamatosan nő a kiberbiztonsági kockázat az üzleti életben. A megkérdezett, hazai cégvezetők több mint fele úgy gondolja, az elmúlt két évben nőtt az informatikai bűncselekmények kockázata saját cégét tekintve – ezzel jóval óvatosabbnak bizonyulva, mint a globális átlag (a teljes felmérésben a cégvezetők mindössze 43%-a mondta azt, hogy ez a veszély nőtt). 

 

Habár a támadások – a vállalatok méretéből, illetve globális gazdasági jelentőségéből kifolyólag – itthon csekélyebb arányban vannak jelen, a kiberbiztonsági problémák alapvetően minden cégnél megegyeznek. Az elsődleges kockázat, ami könnyen kiküszöbölhető, a rendszerek kezelése. Ezt akár a lakossági felhasználókra vetítve is értékelhetjük, hiszen az otthoni számítógépen sem szabad mindent megnyitni, vagy bármilyen programot letölteni. Egy vállalat számítógépes biztonságának egyik kulcspontja a kollégák felelősségtudata, illetve, ezt megelőzően a céges informatikai szakemberektől érkező megfelelő tájékoztatás és útmutatás. 

 

A Hunguard Kft. megfigyelései alapján a leggyakoribb kockázatok például:

• az egyedi fejlesztésű szoftverek nem megfelelő biztonsági szintje
• az interneten is elérhető rendszerek könnyű technikai hozzáférhetősége
• régi, a gyártó által már nem frissített szoftverek használata
• az informatikai rendszerek céges szabályozásának „szokásjog” szerűsége.

 

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a vállalatok nem készítenek pontos informatikai stratégiát és szabályrendszert, inkább csak a felhasználó megszokások alapján kezelik digitális eszközeiket, rendszereiket.

 

„Jól látható az adatokból, hogy a kiberbiztonság kérdésköre egyre fontosabb, nem csak a nagyvállalatok, de akár a 10-20 főt foglalkoztató kis- és középvállalatok számára is. Hiszen ezek a cégek is értékes megbízásokat teljesítenek, üzleti titkokat kezelnek” – mondta el Lengyel Csaba, a Hunguard biztonságtechnológiai cég műszaki igazgatója. „Ugyanakkor pozitív, és előre mutató, hogy ennek a cégvezetők egyre inkább tudatában vannak és folyamatosan növekvő arányban tesznek is vállalatuk informatikai védettsége érdekében.”