A digitális átalakulás megváltoztatja a fogyasztói szokásokat, az üzleti modelleket, a piacok működését. Ezeket a lehetőségeket viszont a különböző országok más-más módon használják ki. Ebben a versenyben Ázsia és Amerika nagyságrendekkel, de nem behozhatatlanul megelőzte Európát. A Roland Berger szakértői szerint a lehetőségek megfelelő kihasználásával az európai digitális piac éves szinten 415 milliárd euró bruttó hazai termelésnövekedést könyvelhetne el, és több mint százezer új munkalehetőséget teremthetne. A fejlődést nem csak a stratégia hiánya, hanem olyan, a mindennapi működést megnehezítő szabályok teszik nehézzé, mint az országonként különböző adatvédelmi szabályozások és digitális tranzakciós határok. Míg Amerikában szinte korlátlanul állnak az indulást biztosító külső források,  az európai startupok ötödének van csak hozzáférése az elérhető kockázati tőkéhez. Mivel nehezített pályán kell teljesíteniük az európai tech cégeknek, nem csoda, hogy az általuk képviselt értékük szempontjából is elmaradnak a versenytársaktól az unikornisok – a több, mint egy milliárd dollárra értékelt startupok – 39%-a a Szílicium Völgyből kerül ki, míg Európából csak 11%-uk. 

 

Magyarországon 2016 decemberében jelent meg a kormány által elfogadott Digitális Startup Stratégia (DSS), amelynek célja, hogy támogassa az innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkező korai fázisú vállalkozások létrejöttét és fejlődését. A stratégia által azt is el szeretnék érni, hogy Magyarország digitális startup központtá váljon. Digitális startupoknak azokat az induló vállalkozásokat nevezzük, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkező, a globális piacon is értelmezhető, a digitális gazdaság körébe sorolható terméket vagy szolgáltatást állítanak elő, innovatívak, és indulásukhoz-fejlődésükhöz külső forrásra van szükségük. 

 

Hogy a jelenleg tapasztalható nemzetközi trendeket meg lehessen változtatni, a Roland Berger szakértői egy Német-Francia Digitális Völgy létrehozására tettek javaslatot tanulmányukban. „Szoros együttműködésre van szükség, és nem csak annyival, hogy csökkentsük a lemaradást, hanem át kell venni a vezető szerepet az Egyesült Államoktól és Ázsiától. Németországnak és Franciaországnak ki kell aknáznia az erősségeiket, ahogy ötven évvel ezelőtt tették, amikor megalapították az Európai Szén és Acél Közösséget. Egy közös Technológiai Völgy az első lépés ahhoz, hogy Európa globálisan is újra meghatározó szerepet játsszon a gazdasági innováció területén” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger ügyvezetője. 

 

 

A fejlődést nehezítő tényezők

Mind Franciaország, mind Németország egyik legnagyobb, a szektort érintő problémája, hogy kevés célirányos befektethető forrással rendelkezik. „Mindkét országban relatíve nehéz előre mozdítani a kockázati tőkét a startupok számra,” – mondta Schannen Frigyes, „Franciaországban a befektetőket a kevéssé motiváló adózási környezet tartja vissza, míg Németországra a kockázatkerülő magatartás jellemző.”  Emellett Franciaországban még a világban már jórészt alaptechnológiaként használt felhőalapú megoldások sem általánosan elterjedtek és bár Németország jobban felkészült ebben a tekintetben, a piacot továbbra is az amerikai megoldások uralják. „Az európai cégek nagyon kényesek adatbiztonsági kérdésekben, és megbízható, hosszú távú szolgáltatásokat keresnek, amelyek a lehetőséget teremthetnének az amerikai felhőalapú megoldások kiváltására” – mondta Schannen Frigyes. Ennek köszönhetően Európában számos lokális, nemzeti megoldás létezik, amik viszont egyelőre nem vonzzák be azt a mennyiségű felhasználót, hogy költséghatékonyan tudjanak működni. 

 

Javaslatok a Franco-German Digitális Völggyel kapcsolatban

Annak érdekében, hogy a jelenlegi feltételek mellett mégis reális lehetősége legyen a Digitális Völgy létrehozásának, a Roland Berger szakértő elkészítettek egy akciótervet, ami három fontos elemet tartalmaz:

 

1. Megfelelő mértékű kockázati tőke

Franciaország és Németország már most is támogatják egymás startupjait kockázatitőke-befektetéssel, bár eddig csupán a kockázati tőke 2%-a érkezett ilyen módon. Emellett a francia és a német szervezetek nemzeti digitális programokban is is együttműködnek, például Németország részéről az „Ipar 4.0 Kezdeményezésben”, míg Franciaország részéről a „Szövetség a jövő iparáért” programban, de az együttműködésük hatókörét még tovább kell bővíteni.

 

2. Független Franco-German felhőalapú megoldások

Európa nem rendelkezik a jelenleg szükséges digitális infrastruktúrával. Egy közös felhőalapú platformmal Németország és Franciaország megalapíthatna egy független európai rendszert az egész kontinens számára, ami csökkentené a vállalatok függőségét az amerikai szolgáltatóktól, mindezt oly módon, hogy egyúttal európai szoftverbiztonsági sztenderdeket is vezetnének be, ezzel Európa el tudná indítani az innováció következő hullámát.

 

Vonzó, trendi európai gazdasági környezet

„Egyik ország sem rendelkezik olyan nemzetközi hírnévvel az internetgazdaság tekintetében, hogy vonzók legyenek a befektetők és a fiatal tehetségek számára” - mondta Schannen. De együtt képesek olyan megoldásokat találni, amelyekkel sikereket érhetnek el. „Például Franciaország és Németország meghirdethetne egy okosváros kezdeményezést a határmenti városokban, mint Freiburg vagy Mulhouse”. Emellett, Franciaországnak és Németországnak össze kell hangolniuk a gazdasági és adózási keretrendszerüket, és azonos technológiai sztenderdeket kellene felállítaniuk annak érdekében, hogy megkönnyítsék a közös Digitális Völgy létrejöttét. 

 

„A két országnak most kell cselekedniük, hogy megvédjék az EU-t attól, hogy még jobban leszakadjon az Egyesült Államoktól és az ázsiai országoktól. A Berlin és Párizs között húzódó Digitális Völgy megalapításával a két ország aktív szerepet tudna vállalni az európai kontinens digitális jövőjének az alakításában” – mondta Schannen Frigyes.