A kétezres évek elejéig a központi bankok - a gazdaság stabilitásáért felelős, a háttérből irányító szervezetként - természetüknél fogva kevéssé reagáltak a gazdasági innovációkra. Feladatuk az volt, hogy biztosítsák az árak stabilitását és a nemzeti pénzügyi rendszer biztonságos működését. Mára azonban a központi bankok mindenhol az érdeklődés középpontjába kerültek, elsősorban a globális pénzügyi kihívásoknak és a magas államadósság szinteknek köszönhetően. A központi bankok jelentőségének növekedése és az, hogy várhatóan újszerű kihívásokra kell reagálniuk, számos kérdést vet fel.  A Roland Berger szakemberei "Új irányok a központi bankok működésében" című tanulmányukban felvázolják a központi bankok jövőbeli fejlődésének lehetséges útját. 

 

Komoly változások várhatóak a központi bankoknál

Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője elmondta: „A központi bankok jelenleg és a közeljövőben látványos átalakuláson mennek keresztül. A fejlett piacokon tapasztalható folyamatok – mint a közpénzek elköltésére vonatkozó megszorítások, az átláthatóságra törekvés és a kamatszintek alacsonyan tartását célzó politika – rákényszeríti őket a szervezeti változtatásokra.  Modernizálniuk kell szervezetüket és működésüket, ha meg akarják őrizni szerepüket a globális pénzügyi rendszer alakításában és irányításában; csak így lesznek felkészültek olyan jelentős kihívásokra, mint például az egyre inkább elterjedőben lévő digitális fizetőeszközök bevezetése.” 

 

Elkerülhetetlen a szervezeti átalakítás 

Mivel az egyes központi bankok szervezeti felépítése eltérő, nem állítható, hogy létezik egy, mindenhol alkalmazható megoldás. A sikeres átalakulás négy pillére azonban meghatározható, ezek a szervezeti adaptáció, az agilis irányítás, a hatékony működés és a jövő-orientált HR-stratégia. A menedzsmentnek egyrészt hatékonyabbá kell tenni a döntéshozatalt, központosítva az ehhez tartozó támogató funkciókat, másrészt ki kell szerveznie a szervezetbe szervesen nem illeszkedő feladatokat. A proaktív, költséghatékony menedzsment lehetővé teszi a költség-csökkentést, az így megspórolt pénzt pedig a prioritást élvező területek fejlesztésére lehet fordítani. 

 

„A személyzeti politika, a munkavállalók képzése és a folyamatos teljesítményértékelés döntő jelentőségű lesz a szervezeti átalakítás során. A „Tehetségek Harca” korszakban a központi bankoknak nemcsak egymással, hanem a magánszektor csábításával is meg kell küzdeniük a legjobb munkavállalókért. Fel kell ismerniük, hogy a jelentős innovációk, az előrehaladó digitalizáció, új típusú megközelítést, és másfajta, -  fogékonyabb és rugalmasabb - munkavállalókat kíván. Ez a jelenlegi, hierarchikusan működő bankoknál nem feltétlenül szempont, de a jövőben egyre inkább az lesz.” – mondta Schannen Frigyes. 

 

 

Digitális fizetőeszközök - a készpénz kiegészítő hasonmása

A digitális fizetőeszközök témája kiemelt terület több nemzeti gazdaságban. Ezek a fizetőeszközök a készpénz digitális megfelelői, hasonlóak a fizikai bankjegyekhez és pénzérmékhez, de digitális pénztárcában tartják őket, kibocsájtójuk pedig a központi bank. Schannen Frigyes elmondta: „Korai lenne megjósolni, melyik lesz sikeres a speciális technológiák közül. Lehet, hogy azt a megoldást, amelyet a jövőben használni fogunk, még csak most fejlesztik. Egyesek a blockchain technológiát preferálják, (ebben a tranzakciók folytatólagosan, megbonthatatlanul rögzülnek egymás után a rendszerben, a fizetések pedig ellenőrizhetők és eltüntethetetlenek azáltal, hogy minden résztvevő minden tranzakciót tartalmazó, titkosított adathalmazról másolatot kap), mások inkább egy digitális közvetítőt integrálnának a rendszerbe. A központi bankoknak nem csak a technológiákat, hanem a fejlesztőket is meg kell vizsgálniuk ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjanak hozni. Ennek akadálya viszont jelenleg főleg az, hogy nem rendelkeznek megfelelő szaktudással és nem elég gyorsak ahhoz, hogy kövessék a technológia fejlődésének ütemét.”

 

 „A digitális fizetőeszközök jelentősen csökkenteni tudnák a bankjegyek és érmék előállításának, valamint a készpénz tárolásának és szállításának költségét. Emellett fel tudnák gyorsítani a feltörekvő piacok pénzügyi integrációját is, mivel könnyebben azonosíthatóak lesznek az ügyfelek és hatékonyabb lehet a pénzmosás elleni küzdelem. Biztosak vagyunk abban, hogy a digitális fizetőeszközök fontos szerepet játszanak a jövőben, valószínűleg a fizikai készpénz kiegészítőiként lesznek bevezetve, amire már láthatunk ígéretes próbálkozásokat. Ugyanakkor hatalmas feladat vár még a központi bankokra: mind szervezeti struktúrájukat, mind stratégiájukat át kell alakítani, hogy folyamatosan jó döntéseket hozhassanak a megváltozott körülmények között.” - összegezte a Roland Berger ügyvezetője. 

A tanulmány ezen a linken érhető el: www.rolandberger.com/pressreleases