Eddig a hír. A "törvény-elôkészítô javaslatot" azonban sok szempont szerint lehet értékelni. Több mint két éve foglalkozom a 2000. év problémájával, fel is kerestem jó néhány olyan felhasználót, akirôl sejtettem, hogy meglehetôsen nagyszámú Cobol programot futtat, amelyben az évszámot még csak két számjeggyel jelezték. Elmentem néhány számítógépet gyártó és forgalmazó céghez is, ahol kerek perec megmondták (sôt az Interneten közzétették), hogy a 386-os processzorra épülô gépek BIOS-a nem jól kezeli az évszámot, de a 486-os alapú gépek már helyesen értelmezik a dátumot. Néhány kisebb számítógép-összeszerelô cég csak annyit árult el, hogy új gépeik már képesek kezelni az Y2K-problémát, a régiekrôl pedig nem adnak információt.

Tapasztalataim szerint a régebbi gépek dátumproblémáját a nyugati országokban kisebb megrázkódtatással fogadták, mint nálunk, mert arrafelé 3-4 évre veszik a PC-ket. Egy hazai felmérés szerint a számítógépek élettartama a nagyobb vállalatoknál 6-8, míg a kisebb cégeknél és a magánfelhasználóknál 10-12 év. Ez azt jelenti, hogy a hazai gépállománynak tekintélyes része feltehetôen nem Y2K-kompatíbilis.

Álláspontok, történetek

Találkoztam olyan felhasználókkal, akik a problémára csak legyintettek, és azt mondták, nem törôdnek a dologgal, ha 2000-ben netán valami problémájuk lenne, egyszerűen beperelik szállítóikat, mert a gépeket és az alkalmazói programokat nem 5-6 évre vették, azt ôk szeretnék eldönteni, hogy meddig kívánják használni a rendszereket. Ha 2000. január 1-jén nem megy a program, akkor egyszerűen pert indítanak a szállító vagy a rendszer megépítôje ellen, aki a hardver- és szoftverelemeket beszerezte.

Közben számos Y2K-megbeszélésen vettem részt, hallottam jogászokat elôadni, sôt beszéltem is velük, akik nagy apparátussal készülnek a 2000. évre, mert véleményük szerint szavatossági perek ezrei várhatók, amelyeket a pórul járt felhasználók indítanak részben a hardverek, részben a szoftverek szállítói ellen, mert becsapva érzik magukat.

Legutóbbi amerikai látogatásom alkalmával feltettem a kérdést az egyik neves amerikai számítógépgyár egyik elsô emberének: várnak-e pereket az Y2K-problémával kapcsolatban? Meglepetésemre azt válaszolta, hogy nem számítanak perekre, mert – az amerikai törvények adta lehetôségekkel élve – idôben kinyilatkoztatták, hogy mire vállalnak garanciát, és mire nem. Így nincs okuk a félelemre, de nagyon jól tudja, hogy nagy bajban vannak azok a viszonteladók, akik megszagolva a jó üzletet még 1997-98-ban bagóért felvásárolták a nagy gyárak nem Y2K-kompatíbilis raktárkészleteit, és jelentôs árengedménnyel, de tisztes nyereséggel adták el a gépeket. Tudott olyan szoftvercégrôl, amely még 1998-ban is olyan programokat forgalmazott, amelyek nem jól kezelték a dátumot, de erre nem hívta fel a vevô figyelmét. Az amerikai vezetô elmondta, hogy náluk már számos vállalkozó "lehúzta a rolót", hogy elkerülje a korábban eladott gépek miatt ellene indított pereket. Gondolni kell viszont arra is, hogy Magyarországon is lehettek olyan cégek, elsôsorban számítógép-forgalmazók, amelyek tudatosan – a nagy profit reményében – vállalták a kockázatot, és nem Y2K-kompatíbilis számítógépeket vásároltak a nyugati nagykereskedôk elfekvô készleteibôl. Ezeket a gépeket azután Magyarországon nagyon alacsony áron hozták forgalomba, és nem világosították fel a vásárlókat, hogy azok csak 2000-ig működnek helyesen. Ma egyesek szerint körülbelül 1000 kis számítógépes cég szerel össze számítógépeket, olyanok, amelyeknél az évente szerelt gépek száma nem éri el a százat. A tervezett törvény magyarországi elôterjesztését és elfogadtatását ezért nem volna szabad egyetlen szakmai szervezetnek sem segíteni vagy támogatni, mert ezzel a törvény elôre hatósági felmentést adna minden korábbi csalásra, egyszerűen legalizálná az elmúlt évek törvénytelenségeit.

Vélemények

Nem értem sem Bill Clintont, sem a kormányát, de a nyugat-európai hatóságokat sem, legfôképpen pedig azokat a hazai törvényhozókat és törvényalkotókat, akik azon gondolkodnak, hogy elôre felmentik a magyar cégeket a 2000 elôtti, nem Y2K-kompatíbilis hardverek és szoftverek forgalmazásának felelôssége alól.

Megértem viszont az IVSZ-t, hogy védi tagjai érdekeit, akik lehet, hogy becsületesen, de az Y2K-problémát nem ismerve bonyolították üzleteiket, így olyan árukat forgalmaztak, amelyeket vagy csak gazdaságtalanul, vagy egyáltalán nem lehet Y2K-kompatíbilissé tenni. De meg kell érteni azokat a vevôket is, akik joggal dörömbölnek az ajtón, hogy a megvásárolt terméket használni szeretnék 2000-ben, sôt utána is, ezért az eladó javítsa ki, vagy cserélje olyanra, ami rendesen működik.

Az alábbiakban az informatikai szakma három ismert személyiségét kértük fel, hogy foglalja össze véleményét az egyelôre még csak tervezett "elô-amnesztiával" kapcsolatban.

Havass Miklós, a MTESZ alelnöke:
– Ha Amerikában kétféle szállító van, és lehetnek olyanok, akik a szállítási feltételekben megmondhatják, hogy nem vállalnak garanciát 2000. január 1-je után, akkor erkölcsileg el lehet ôket marasztalni, de jogilag nem. Például ha a vevô három éve megvásárolt egy olyan gépet, amelyrôl tudta, hogy garanciája 1999-ben lejár, akkor nem tud mit tenni. Hasonló a helyzet a szoftverek esetében is. Azt hiszem, hogy ezeknek a jogvitáknak a zöme az egyedileg fejlesztett szoftverrel és nem a nagy, multinacionális cégek által gyártott és szállított rendszerek esetében fog elôfordulni. A legtöbb problémát a kis szoftverfejlesztô cégek, illetve a saját szoftveresek által fejlesztett programok fogják okozni, fôleg akkor, ha a fejlesztô már nem található meg. Ami pedig a kártérítés alóli elôzetes felmentést illeti, egy ilyen törvény magyarországi bevezetését nem támogatnám, ugyanis az egyedi szerzôdéseket nem lehet általános rendelkezéssel felülbírálni. Hogy valaki perel, vagy nem perel, az legyen továbbra is a szerzôdô felek dolga.

Sipka Júlia, az NJSZT alelnöke:
– A károkozás alóli elôzetes mentesítés kettôs érzéssel tölt el: egyrészt rendkívül jónak tartom, mert úgy gondolom, hogy nagyon sok idôt meg lehetne takarítani, amit egyébként pereskedésre kéne fordítani, és a jogászok nem ilyen pereken gazdagodnának meg. Ugyanakkor azt gondolom, hogy azokat, akik 1998-99-ben – tudatosan – nem Y2K-kompatíbilis eszközöket szállítanak, nem szabad hagyni kibújni a felelôsség alól. Azt azonban nehéz megmondani, hogy a károkozás mikor volt tudatos, és mikor nem, sajnos ezt csak perekben lehet eldönteni... Már elôre látom, hogy nagyon sok energia fog arra elmenni, amíg valaki bizonyítani tudja, hogy mindent megtett, és gondosan járt el a károkozás elkerülése érdekében, ezért majdnem biztos vagyok benne, hogy nagyon sok 5-10 éves per is lesz. Ha a cégek az országgyűléstôl a károkozás következményei alól elôzetes felmentést kapnak, akkor ezt a sok idôt értelmesebb dolgokra lehet majd fordítani. Az emberek igazságérzetének azonban az felel meg, ha számon kérik a cégeken a szállítói felelôsséget. Ezt a törvénynek is kezelnie kell, mert különben a felhasználók el fogják veszíteni a bizalmukat a szakmában. Valaki egyszer azt mondta, hogy 2000-ben visszajön a géprombolás korszaka. Ha egy ilyen elôzetes amnesztia törvény lesz, tehát a felhasználók nem kereshetik igazságukat a bíróságokon, akkor el fognak fordulni az informatikától, és nem lehet majd gátat vetni a szakma iránti ellenérzéseknek. Valószínűleg lesznek néhányan, akik eme érzéseiknek a gépek összetörésével adnak szabad folyást. Mindezeket összevetve nem tudom, hogy én mire szavaznék. Passzolok.

Vityi Péter, a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezetô igazgatója:
– A 2000-es évvel kapcsolatban nagyon nehéz helyzetben vannak a szoftvergyártók, hiszen a program csak a megoldás egyik eleme. A szoftvercég nagymértékben függ a hardvertôl – esetünkben a PC BIOS-ától –, de az alkalmazói rendszer készítôjétôl is. Tavaly nyáron készítettek egy felmérést Angliában, amelynek keretében megvizsgálták, hogy a jelenleg forgalmazott PC-k hány százaléka Y2K-kompatíbilis, és nagyon meglepô eredményt kaptak: a számítógépek 50 százaléka nem volt 2000-álló! A nagyon olcsó számítógépeket ugyanis ott is alkatrészekbôl építik össze, aki ilyet vesz, az számol azzal, hogy használat közben problémái lesznek, hiszen csak lejárt és visszamaradt készletekbôl lehet olcsó alkatrészeket vásárolni, amelyek a jelenlegi követelményeknek már nem felelnek meg. A Microsoft programjai közül az Excel esetében kell felkészülnünk a legtöbb megkeresésre, mivel a termék tartalmaz beépített dátumkezelô műveleteket, de lehetôvé teszi azt is, hogy a felhasználó saját elképzelése és igénye szerint alakítsa ki a dátumkezelést. Ha valaki úgy dönt, hogy egy Excel-makróban szöveges változóban két bájton tárolja a dátum értékét, illetve ezzel műveleteket végez, erre a Microsoft biztosan nem tud semmiféle segítséget adni. A Microsoft azt tudja tenni, hogy minél több információt oszt meg a felhasználókkal, ahol pedig szükségessé válik, ott a javítókódokat ingyenesen a felhasználók rendelkezésére bocsátja. Aki a www.microsoft.com/year2000 oldalra ellátogat, errôl részletes információt talál. Ismétlem, a javítókódok gyakorlatilag ingyenesek.

De térjünk vissza az eredeti kérdéshez: szüksége van-e a Microsoftnak arra, hogy elôzetes felmentést kapjon a kártérítési perek alól, illetve feltételezhetô-e, hogy a Microsoft nem járt el az elvárható gondossággal az Y2K-problémakör megoldásában? A válasz megértéséhez el kell olvasni az End User License Agreementet, ott erre egy pontos kifejezés található: limited warranty, ami pontosan meghatározza, hogy a Microsoft anyagilag milyen mértékben felelôs a szoftverproblémákért.

Az Y2K-problémával kapcsolatban egyébként három jó hírem van. Egy: a PC-t ma elôre lehet tesztelni, mert át lehet állítani a dátumot 2000-re (a teszt után persze vissza kell állítani a gép óráját). A másik: a Windows 98-ban, illetve a Windows NT 4.0-ban olyan a dátumot kezelô szoftver, amely észreveszi, ha a BIOS nincs felkészülve a 2000-es problémára, és ha a BIOS engedélyezi, automatikusan javítja a dátumot. Ez a funkció ahhoz hasonlóan működik, mint amikor a rendszer a nyári és a téli idôszámítás között állítja az órát.

A harmadik: a BIOS-t is lehet cserélni, illetve frissíteni, és akkor a PC helyesen dolgozik. A hardvergyártók web-oldalain minderrôl pontos információkat találunk.