A délelőtti plenáris ülésen többek között az “okos településfejlesztésben” leginkább érintett tárcák és állami szereplők tartottak előadásokat, amelyeken a résztvevők betekintést nyerhettek a releváns szakpolitikai tervekbe, megismerkedhettek az egyes érintett tárcák várható konkrét intézkedéseivel,illetve az egyes elérhető finanszírozási módozatokkal.

 

A konferencián Deutsch Tamás a Digitális Jólét Program (DJP) 2.0 programért felelős miniszterelnöki biztosa ismertette azokat az okosváros-fejlesztéshez kapcsolódó kísérleti pilotprojekteket, amelyek a júniusban elinduló program gerincét alkotják majd. A hamarosan elinduló program célja, hogy hozzájáruljon az ország versenyképességének javulásához, hazánk sikeres versenyképességi fordulatához – mindezt úgy, hogy közben javul a honfitársaink életminősége, és csökkennek a digitális különbségek is.

 

Deutsch Tamás kifejtette, az Európai Unió polgárainak már közel kétharmada él (nagy)városokban, ami kimondottan fontossá teszi azt, hogy a városi fejlesztéseket szolgáló elképzelések a közgondolkodás középpontjába kerüljenek – amiben kiemelt felelőssége van az államnak, amelynek kezdeményező szerepe nélkül lehetetlen a digitális fordulat összetett társadalmi folyamatának megvalósítása.

 

Ahhoz azonban, hogy minden megtörténhessen, elengedhetetlen a nemzetközi színvonalú digitális infrastruktúra, megfelelő digitális eszközök és digitális szolgáltatások megléte. Ennek kapcsán a miniszteri biztos elmondta, hogy a következő másfél évben nem csak megvalósul a témához kapcsolódó fejlesztési koncepció kidolgozása, de a végrehajtása szempontjából olyan kulcsfontosságú,állami és önkormányzati személyi kör képzése is elindul, amelyik érti és tudja majd, hogy mit jelent ez a fogalom. A képzési program a mintegy 55 000 közalkalmazott közül 550-et érint.

 

 

Deutsch Tamás kiemelte, hogy az okosvárosi fejlesztések nem korlátozódnak a városokra, hanem minden településtípusra, falvakra, községekre, akár térségekre és turisztikai régiókra is kiterjednek. A fejlesztések megvalósításához szükséges források rendelkezésre állnak, illetve rendelkezésre állnak majd.

 

A konferencia második előadójaként megszólaló Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az országos és a helyi politika soha nem engedheti át az informatikai cégeknek annak meghatározását, milyen lépések során kell a településeket okosvárossá tenni, mert ennek a feladatnak a felügyelete a mindenkori politika felelőssége, az állam dolga, hogy meghatározza azokat a célokat és eszközöket, amelyek az ilyen típusú fejlesztésekhez szükségesek.

 

Az államtitkár ugyanakkor elmondta, hogy a jelenlegi kormányzat az önkormányzatokkal együttműködve olyan városfejlesztési programon dolgozik, amely "elfelejti azt az országfejlesztési logikát, amelyben volt egy főváros és volt a fővárosnak egy gazdasági és demográfiai háttérországa, abban a több mint nyolcmillió emberben, aki Budapesten kívül él" és célja, hogy a vidék Magyarországa is legalább olyan fejlesztési lehetőségeket kapjon, mint amilyeneket 1990 óta Budapest is megkapott a mindenkori kormányzatoktól.