A négy fő területre (nemzetbiztonsági és gazdasági aspektus, terrorizmus elleni védekezés a tömegrendezvények védelme, a biztonságos internet használat és a kritikus infrastruktúrák védelme) koncentráló rendezvény lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők a szokásosnál is alaposabban körbejárják a témát, megoldásokat és ajánlásokat fogalmazzanak meg az előttünk álló problémákra és feladatokra.

 

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, beszédében fontosnak tartotta kiemelni, hogy a terrorizmus ma alapjaiban ássa alá Európai biztonságérzetet – ami pedig mostanra már az egyik legfontosabb állampolgári igénnyé vált. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időben, alapjaiban változtak meg körülöttünk a biztonsági kihívások, ezek pedig újfajta válaszokat igényelnek. Ahogy elmondta, ma már egyetlen összehangolt számítógépes támadás is képes arra, hogy akár hagyományos haderő bevetése nélkül is megbénítsa egy ország működését. Az alelnök elmondta, a gazdasági szereplők biztonsága kiemelten fontos kérdés, hiszen ha sikerül egy vállalat üzleti titkait ellopni, akkor az nemcsak az érintett vállalat versenyképességére, de akár az egész ország stabilitására is kihathat, jelentősen korlátozhatja annak szuverenitását.

 

 

Ezt követően Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a digitális jóléti program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról beszélt. Prezentációjában kitért arra, hogy a területtel kapcsolatosan a kormánynak sikerült meghoznia a legfontosabb alapvető döntéseket, valamint, sikerült összefoglalnia és megfogalmaznia az elmúlt évek igényeit. A miniszterelnöki biztos elmondta, akkor beszélhetünk majd digitális jólétről, ha nem csak a digitális írás és olvasás válik majd mindenki számára reális lehetőséggé, hanem a digitális javakhoz való hozzáférhetőség is széleskörűvé és megfizethetővé válik. A lehetséges internetes veszélyek kapcsán a miniszteri biztos hozzátette, az erre vonatkozó felmérések szerint 2016-ban mintegy 1,5 milliárd internetes felhasználó adatait érintették internetes támadások a világhálón, ami pedig nem kevesebb, mint a világ internethasználóinak közel felét jelenti. Deutsch Tamás kiemelte, hogy a Digitális Jólét Program szakértőinek egyértelmű véleménye, hogy a digitális hozzáférés lehetőségének biztosításában ma nincs egyetlen csodaszerszerű intézkedés sem, egyedül számos, egyidejű intézkedés meghozatala vezethet eredményre. Ezek után a biztos ismertette a Digitális Jólét Program 2.0 legfontosabb elemeit, amelyek közül kiemelte az előző napi döntést, mi szerint is a 2018-ra vonatkozó adótörvények módosításában az internet áfája további 13 százalékponttal csökken majd. A döntés okaként a kormány azon törekvését jelölte meg, hogy ma elsődleges fontossággal bír a digitális jólét által biztosított javak elérésének megkönnyítése azok számára, akiknek ez egyébként anyagi nehézségbe ütközne. 

 

Dr. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője beszélgetés során elmondta, hogy minden olyan kritikus, az állampolgárok széles tömegeit kiszolgáló rendszerben – legyen szó az energia ágazatról vagy akár a vízellátásról – amelyiknek a működése kapcsán valamilyen digitális infrastruktúrát használ, egyre jobban felértékelődik a biztonság kérdése. Az intézet vezetője emlékeztetett a két évvel ezelőtti ukrajnai esetre, amikor mintegy 200 ezer áramfelhasználó életét bénították meg egy hackertámadás során. Bencsik elmondta, az ilyen esetekből is megtanulhatjuk, hogy egy infrastruktúra biztonsága kihathat a felhasználók mindennapi életére, és éppen az ilyen esetek elkerülése miatt kell komoly hangsúlyt helyezni a kibervédelemre. Ahogy fogalmazott, Magyarország nincs rossz helyen a kiber védelmi rendszerekés az internetes biztonságunk tekintetében – főleg úgy, hogy ma már a különböző gazdasági társaságok is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az internetes biztonság kérdésének.