A regisztrálók által megadott nevek, az e-mail címek, a postacímek, a telefonszámok mind-mind bekerülnek az úgynevezett Whois adatbázisokba. Jelenleg több mint 24 millió domaint tartanak nyilván, és a tulajdonosok adataihoz bárki hozzáférhet, akinek van lehetősége szörfözni az interneten. A Whois olyan, mint egy globális telefonkönyv, a különbség csak annyi, hogy titkosítást nem kérhetünk.

"Nem kérheti senki egy domain névért cserébe, hogy áldozzuk fel a személyes adatainkat, közkézre adva őket." - nyilatkozta Alan Davidson a Center for Democracy and Technology jogtanácsosa.

Valószínűsíthető, hogy a legtöbb regisztrátor nem titkosítaná az adatait akkor sem, ha arra lenne lehetőség. Erre bizonyíték, hogy az emberek általában nem tagadják meg adataik közlését a hagyományos telefonkönyvek esetében sem. Alan Davidson szerint ez nem jelenti azt, hogy ne kellene biztosítani a lehetőséget annak a néhány embernek, akik szeretnének ismeretlenségbe burkolózni. Az The Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) egyelőre a .com, .net, .org tulajdonosoktól kér személyes információkat.

Andrew McLaughlin, az ICANN-tól úgy nyilatkozott, hogy 2001-ben a szervezet talán közelebbről is megvizsgálja a problémát, de idén már nem kerülhet erre sor. Az ICANN-ra nemcsak a felhasználók részéről nehezedik nyomás, hanem az Európai Unió felől is. Az EU ugyanis elfogadott egy olyan törvényt, mely megtiltja személyes adatok áttranszferálását Amerikába, vagy az olyan nem Uniós tagországokba, melyek nem felelnek meg az EU szabványoknak.